| 520 |
3 |
|
|a A költségekkel való gazdálkodás információi a gazdálkodó szervezetek vezetői számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A termelés mennyiségét, minőségét és összetételét érintő kérdésekben alapvető szerepe van a költségszámításnak. Ez az a folyamat, amelyben meghatározzák, hogy a gazdálkodó szervezet által kifejtett tevékenység (termékek termelése, szolgáltatásnyújtás) értékben kifejezve, mennyibe kerül a tevékenységet végző vállalatnak. A költségszámítás tárgya mindig valamely tevékenység, vagy szolgáltatás. Célja az újratermelési folyamat számszerű bemutatása, ezért nyomon kíséri a gazdálkodási folyamatot az első költség felmerülésétől az értékesítésig. A költségszámítás a gazdálkodó szervezeten belüli, a vállalatvezetés gazdasági döntéseihez szükséges információigényt is kielégít. Az 1980-as évek végén R. Cooper és R. S. Kaplan által az USA-ban kifejlesztett tevékenység alapú költségszámítás (ABC – Activity based costing) egy olyan folyamat, amely több költségokozót használ fel arra, hogy a költségeket előre jelezze, illetve költségalanyokhoz rendelje. Egy olyan számviteli és költségszámítási rendszer, amely pénzügyi és működési adatokat gyűjt az üzleti tevékenységről. A módszer alapvetően arra keresi a választ, hogy mi, és milyen mértékben okozza az általános költségek felmerülését. Az ABC modell feltárja a tevékenységek és üzleti folyamatok tényleges és előre jelzett költségeit. A vállalat tudni fogja az egyes termékeihez, szolgáltatásaihoz, vevőihez és egységeihez kapcsolódó költségeit és nyereségét. A tevékenység alapú költségszámítást azért fejlesztették ki, hogy a közvetett és támogató tevékenységek erőforrásainak költségeit a korábbinál hatékonyabban oszthassák fel a tevékenységek, az üzleti folyamatok, a termékek, a szolgáltatások és a vevők között. E módszer használata csak olyan nagyvállalatoknak éri meg, amelyek több vevővel és többféle termékkel rendelkeznek. A Flextronics International Kft. egy kiváló példa erre, hiszen számtalan vevővel dolgozik együtt, melyeknek különféle komplexitású és fajtájú termékeket gyártanak. Azonban az ABC egy komplex rendszer, aminek a felépítése idő és ráfordításigényes. A Flexnél a jelenleg használt rendszer nagyjából egy éve került kialakításra. Az ABC mindenféleképpen hasznos és eredményes a vállalat számára a korábban említett indokok miatt, azonban a kialakított rendszernek vannak hibái. Elsősorban a bevezetésre szentelt idő túl rövid volt ahhoz, hogy a szervezet egésze pontosan megértse a modell lényegét, emiatt fontos tényezők lettek figyelmen kívül hagyva. Pl.: a költséghelyekhez (cost centers) tartozó kulcsok meghatározásánál figyelmen kívül hagyták a tágabb (globális) költséghelyeken belül lévő (lokális) költséghelyeket, ilyenkor csak a legjelentősebb lokális cost center alapján határozták meg az egész globális költséghelyre vonatkozó kulcsot, ezáltal nem minden esetben a legpontosabb az általános költségek vevőkre való osztása. Emellett a kulcsok esetében maximum két naturáliát szabtak meg, ami egy összetett osztály esetében (pl.: a mérnökség, ugyanis itt a lokális mérnökségi költséghelyen belül is több csoport van) kevés a pontos leképezéshez.
|