| Summary: | A szakdolgozatom témaválasztását a folyamatos környezetvédelmi problémák elleni küzdelem és az európai unió forrásfelhasználására irányuló stratégiák, tervek teszik aktuálissá: Globális szintű problémák gyűrűznek be társadalmunkba. A világ népessége folyamatosan növekszik az előrejelzések alapján 2050-re akár a kilencmilliárdnyi lélekszámot is elérhetjük, ami hárommilliárddal több a jelenleginél. A társadalmi problémákat erősíti a jóléti különbségek, azaz a szegény és gazdag térség közötti elmélyülő "szakadék". A felsorolt jelenségek eredői a globálissá nőt problémáknak. A trendi fogyasztási szokások, a jólét elérésének maximalizálása megköveteli a növekvő termelést, amely nagymértékben negatív hatást gyakorol a környezet egyes elemeire. A pénzügyi és gazdasági válság időszaka után szükségszerűnek látta az Unió egy új, fenntartható alapon nyugvó stratégia megalkotását. Így az Európai Tanács által 2010 júniusában elfogadásra került az Európai Bizottság által kidolgozott EU2020 az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája néven ismert dokumentum, mely elsősorban a munkahelyteremtésre és az életszínvonal tovább növelésére irányul. A tíz éves időszakban öt kiemelt területen szeretnének pozitív irányú változást elérni: foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás, energetika, oktatás és szegénység. Ahhoz, hogy a meghatározott célokat az Európai Unió el tudja érni bőséges forrással támogatja a fejlesztési programokat. A felhasználása jogszabályi alapokon nyugszik, csak a kijelölt programok terhére lehet elszámolni. Tehát a dolgozatom témaválasztása egyben magyarázatául szolgál a téma aktualitásának is, mivel a mindennapi életünk során folyamatosan szembesülünk elsősorban a környezetett érő károkkal. Magyarország a károk enyhítésére intézkedési terveket dolgoztatott ki, melynek megvalósításához szükséges forrásigényét az Európai Uniótól várja. Az Unió pedig a saját céljai elérése érdekében támogat. Ebből pedig az következik, hogy összhang mutatkozik az uniós és tagállami fejlesztési tervek között. A stratégiák alapját pedig a fenntartható fejlődés fogalma adja. Így a dolgozatomban egy megvalósított projekt lezárását követő időszak hatáselemzését szerettem volna bemutatni. Tehát a diplomamunka fókuszában a globális környezeti problémák kezelésére irányuló fotovoltaikus rendszer kialakítását célzó európai uniós forrásból finanszírozott projekt hatásvizsgálata áll. A "Fotovoltaikus rendszerek kialakítása " című KEOP-2014-4.10.0/N számú Kohéziós Alap által támogatott Uniós forrásszerzés révén Letenye Város Önkormányzata kialakíthatta 2015-ben a napelem parkját, ami a hivatal épületének energiaforrás szükségleteit részben elégíti ki. Így a vizsgálati egységet a meghatározott projekt közvetlen és közvetett környezete teszi ki. A munkám végső célja, hogy a környezettudatos megoldást alkalmazó beruházás közvetlen és közvetett gazdasági, társadalmi hatásainak feltárásával segítsem a következő projektbe való részvételi döntés meghatározását. A célok meghatározása két hipotézis felállításához járult hozzá: 1. hipotézis (H1): A zöld beruházások pozitív gazdasági hatásai már rövidtávon kimutathatók. 2. hipotézis (H2): A zöld beruházások a közvetlen környezetükre úgy hatnak, hogy a gazdasági szereplők gondolkodásmódját pozitív irányba befolyásolják. Ahhoz, hogy meggyőződjek afelől, hogy az említett projekt az uniós célok elérésére hivatott szükségszerű bemutatni a stratégiákat. A szakdolgozatom felépítése a nagyból a kisebb felé elvet követi. Elsőként általánosságban számszerűsíti a globális problémákat és azok hatásait. Következő lépésként a fenntarthatóság alapdokumentumai kerülnek bemutatásra, amelyek a globális problémákra épülnek és a gazdasági, környezeti és társadalmi erőforrások helyzetét elemzi. Majd Az EU 2020 stratéga és a kohéziós politika tematikus célkitűzéseire épülő magyarországi Partnerségi Megállapodás című dokumentumának elemzése olvasható. Az uniós forrásfelhasználás fejlesztési tervhez kötött, abba pedig Magyarország 10 operatív Programot rögzített. A környezetre irányuló operatív program cél és intézkedéseinek számszerűsítésével folytatódik a szakdolgozat. Majd a regionális szintet elemző Zala megyei klímastratégia bemutatása következezik. Legvégső soron, pedig a már nevesített projekt bemutatása történik. Ahhoz, hogy a hipotézisek eldönthetőek legyenek, nem elég a felsorolt alapdokumentumokat feldolgozni, hanem primer és szekunder kutatást is kell alkalmazni. A primer kutatás a környezetre gyakorolt hatást hívatott számszerűsíteni kérdőíves kutatás formájában, míg a szekunder kutatás a projektdokumentációkra építkezve a gazdasági hatást kívánja bemutatni. A kutatások eredményének összefoglalásával elfogadottnak ítélem mind a két hipotézist. A szakdolgozatom összefoglaló gondolatai pedig a következők: Számos stratégia, irányelv és célrendszer munkálkodik az ember okozta problémák enyhítésén. A kutatásom tárgyát a környezetbarát technológiára épülő beruházások hatáselemzése adja. Gazdasági vonatkoztatásban költségcsökkenés tapasztalható. Az üvegházhatású gázok légkörbe jutásának mértéke csökkent. Ez a hatás külön kiemelendő, hiszen a legfőbb célok között is nevesítve van. A társadalom gondolkodásmódjában pozitív változás következett be. Az emberek megértették, hogy számos globális problémával nézünk szembe, amit közösen kell kezelnünk, azonban az egyéni cselekedetekben ez az irányvonal még nem körvonalazódik. Úgy gondolom a jövő vonatkozásában, hogy a problémák helyreállításában a technológia fejlettsége nagy segítséget fog nyújtani, azonban az egyének teljes elkötelezettségére még várni kell. A projektek bemutatásakor intézkedésként fogalmazódott meg a szemléletformálás, azonban a projekt kivitelezői sem fordítanak erre kellő figyelmet, csupán kötelező elemként kezelik. Véleményem szerint a jövő legfőbb kihívása, hogy tudatosítsa az emberekben azt, hogy az egyéni cselekedetek is nagy hatással lehetnek a környezetre.
|
|---|