| Summary: | Kutatási témám választásakor azt tartottam szem előtt, hogy mely az a terület, amellyel a későbbiekben is szeretnék foglalkozni, illetve azt, hogy olyan szakdolgozati témát dolgozzak fel, amelyhez segítséget nyújthat a munkával töltött éveim során könyvvizsgáló asszisztensként szerzett szakmai tapasztalat. Témaválasztásom oka, hogy az általunk lefolytatott könyvvizsgálatok alatt azt tapasztaltam, hogy sok esetben ugyanazon, vagy hasonló adózással kapcsolatos hibákat követnek el az ügyfelek. Úgy gondolom, hasznos lehet a gyakran ismétlődő hibákat és esetleges okaikat feltárni, hogy a későbbiekben az ügyfelek figyelmét fel lehessen hívni azok elkerülésének lehetőségére. Kutatásmódszertani szempontból dolgozatomat a dialektikus megközelítés deduktív modellje alapján építettem fel, melynek lényege, hogy elképzeléseink alapján az elméleti háttér tanulmányozásán és megismerésén keresztül jutunk el a tapasztalatok, eredmények összegzéséhez. A kutatás ebben az esetben az általános következtetésekből indul ki és halad a specifikus tények, adatok felé. Mivel a szakdolgozatom előkészítése, megtervezése során nem tudtam előre meghatározni, hogy milyen adatokat tudok a primer felmérésemhez összegyűjteni a hozzáférhetőség miatt, ezért első lépésben nyílt kutatási kérdést fogalmaztam meg, és a kutatás során derül ki, hogy milyen összefüggés lesz kimutatható a vizsgált attribútumok és változók között. Célul tűztem ki, hogy megvizsgálom az általunk lefolytatott könyvvizsgálatok során feltárt adózási hibák milyen okokra vezethetők vissza, mely tényezők befolyásolhatják. Primert kutatásomat a statisztikai elemzés módszerével a Microsoft Office Excel táblázat kezelő program és az SPSS statisztikai szoftver segítségével végeztem el. A vizsgálandó hipotéziseket az elkészült adatbázis tanulmányozása során fogalmaztam meg. Alkalmazott kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a könyvvizsgálat során feltárt hibák mely tényezők segítségével redukálhatók. Szakdolgozatomban elsősorban a könyvvizsgálat fogalmát, alapelveit és munkafolyamatának elemeit mutattam be. Az adózási hibák és annak javítása a számviteli ellenőrzés és az adóellenőrzés keretében valósulnak meg, ezért fontosnak tartottam a számviteli ellenőrzés és adóellenőrzés főbb szabályainak ismertetését is. Ezen ellenőrzési folyamatokból és a hibázás fejében fellépő szankciók ismertetéséből azt a megállapítást vontam le, hogy az adórendszer és az előírt szabályok mind a jogkövető adózói magatartás javítását és a hibázás elkövetésének csökkentését célozzák. Ebből kifolyólag fordítottam nagy hangsúlyt arra, hogy az adózói magatartás fogalmát és jellemzőit is részletezzem, mivel véleményem szerint legfőképpen ez befolyásolja a hibázást. Primer kutatásom célja az volt, hogy megkeressem a felmerült hibák esetleges okait és befolyásoló tényezőit. Ezáltal a kapott eredményeket feldolgozva segítséget adjak ahhoz hogy, melyek azok a tényezők, amikre nagyobb figyelmet kell fordítani egy könyvvizsgálat kapcsán. Szerintem ez a későbbiekben segítséget nyújthat abban, hogy az előforduló hibák száma csökkenthető legyen. Vizsgálatomat, az általam összegyűjtött mintha alapján folytattam le. 24 könyvvizsgált vállalat audit adatait gyűjtöttem össze 2016 és 2017 évekre vonatkozóan. Alkalmazott kutatásom konklúziójaként úgy vélem, hogy az adózói magatartás pozitív irányba terelése hozzájárulhat a könyvvizsgálatok során feltárt hibák számának redukálásához. Igaz, hogy a hibák a vizsgálati eredmények elemzéséből adódóan, sok esetben véletlenszerűek. A felállított hipotéziseim nagyrészt elutasításra kerültek a vizsgált minta kapcsán. Összegezve, azokat a feltételezéseimet, hogy vállalatok ágazati hovatartozása hatással van a feltárt hibák természetére és a humán erőforrás iskolázottsága hatással van a feltárt hibák természetére, illetve, hogy a vállalatok mérete hatással van a feltárt hibák természetére statisztikai elemzésem eredményeként elutasítottam. Alternatív hipotézisem, amely vizsgálatakor a változók feltételezett kapcsolatának irányát is meghatároztam elfogadásra került. Itt azt állítottam, hogy minél nagyobb az árbevétele a vállalkozásoknak, annál nagyobb a feltárt hiba összege. A kutatásom eredményeképpen úgy vélem, hogy a hibák előfordulása gyakoribb belső ellenőrzésekkel csökkenthetők. Abban az esetben, ha egy könyvvizsgáló alkalmazná az általam lefolytatott eljárást, figyelmeztetni tudná ügyfeleit, mik azok a fókuszpontok, ahol nagyobb valószínűségű a hibázás. Hasznos lenne a vizsgálati eredményeket egy oktató dokumentumba összegezni és évente a beszámoló készítés előtt közzétenni. Nagyon fontos lenne országos szinten népszerűsíteni azt a megmozdulást, hogy a piac szereplőinek pénzügyi ismereteit oktatásokkal bővítsék. Az ellenőrzések során felmerülő hibák redukálásához elengedhetetlen lenne a helyes adózásra való nevelés, és államirányítási szempontból az, hogy egy megbízható, többség által preferált adórendszer kerüljön kialakításra. Elképzelésem szerint a kutatásomban megismert elméleti háttér és a primer kutatás lefolytatása és értelmezéséből adódó ismeretek egy újfajta könyvvizsgálati módszer alapját képezhetik.
|
|---|