| Summary: | A cafeteria rendszer gyakorlati alkalmazásának vizsgálatánál az egységes törvény szabta keretek közt sajátos cafeteria rendszerek kialakításával találkoztam. Jellemzően a mikro- és kisvállalkozások kis arányban alkalmazzák a rendszert, illetve ha alkalmazzák is, csak egy-két elemet kínálnak fel a dolgozóiknak kis keretösszeg meghatározása mellett. A közép- és nagyvállalkozások körében elterjedt bérkiegészítő juttatási forma a munkavállalók motivációját növelésére és a szervezethez való elkötelezettség erősítése érdekében. A gyakorlatban kialakultak irányított cafeteria rendszerek, ahol a munkáltatók előre összeállított cafeteria csomagokat kínálnak fel a dolgozóknak. Például Zalaerdő Zrt alkalmaz ilyen megoldást. Illetve szabad választást lehetővé tevő rendszerek is a keretösszegek betartása mellett (pl.: Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, GE Hungary Kft). A Kanizsa Trend Kft jelenléti prémiumként alkalmazza a cafeteria rendszert. A Szabadics Zrt pedig besorolási kategóriákat alakít ki a felelősségi körök alapján. A rendszere egységes törvényi szabályozás keretén belül a vállalkozások olyan egyedi struktúrákat alakítottak ki, amelyek a szigorú szabályrendszer keretei közt is jól működnek. A törvényalkotók helyében megfontolnám azt, hogy a cafeteria adózási szabályainak módosítanál a mikro- és kisvállalkozások a jelenlegi közterheknél alacsonyabb adókkal tudják juttatni a rendszer elemeit a munkavállalóiknak. Talán ezzel a lehetséges módosítással a kisvállalkozások körérben is népszerűbb lesz a cafeteria. Az évről-évre történő szabályozás mellet a vállalkozásoknak kisebb módosításokkal kell élniük, hogy megfeleljenek a törvény adta kereteknek. Ahogy a bevezetésben már említettem a jelen dolgozata sajtóból értesültek alapján készült. A vállalkozások már várják a parlament novemberi döntését a jövő évi szabályozással kapcsolatban. Az Európai Unió Bíróságának ítélete után a magyar állam rá lett kényszerítve, hogy a kártyaasztalon megkeverje az eddig is összetett kártyapaklit.
|
|---|