| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatomban egy gazdasági társaság pénzügyi beszámolójával kapcsolatos kötelező könyvvizsgálati kötelezettséggel, annak főbb lépéseivel, munkafázisaival fogok foglalkozni, kiemelve a könyvvizsgálati munkaprogramból a társaság kintlévőségeinek vizsgálatát. Témaválasztásom időszerűségét tekintve nagyon is aktuális témának számít a mai világban, hiszen a könyvvizsgálat minden jelentős nagyságú gazdasági társaságnál szükséges, hiszen az auditált beszámoló fontos információkat biztosít a gazdasági élet szereplőinek és az érdeklődőknek. A mai gazdasági és társadalmi szereplők sajnálatos módon nem kellően tájékozottak sem a számvitel, sem pedig a könyvvizsgálat területének fontosságáról és nélkülözhetetlenségéről. A gazdaság szereplőinek információigényeit kielégítve, egy reális képet kaphatnak az adott gazdasági társaság múltbéli és jelenbéli vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről, piaci megítéléséről, jövőbeli terveikről és elképzeléseikről. Napjainkban a piac szereplőinél, a befektetőknél és hitelezőknél is egyre elterjedtebb a bizalmatlankodás, kételkedés ezen információk valósághűségét és hitelességét illetően. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben foglaltaknak megfelelően nem terhel könyvvizsgálati kötelezettség kötelezően minden egyes gazdasági társaságot, azonban választásának lehetőségét minden egyes társaság előtt nyitva hagyta. A gazdasági társaságok jelentős része „szükséges rosszként” tekint a könyvvizsgálatra. A pénzügyi beszámolók független könyvvizsgáló általi felülvizsgálatának jelentőségét hangoztatva napjainkban azonban egyre több cég él már e szabadon választható lehetőséggel, hiszen tudatosultak a vállalatvezetésben is e „szükséges rossz” kedvező hatásai. Működnek olyan gazdasági társaságok is, akik nem élhetnek e választási lehetőséggel, hiszen rájuk nézve a Számviteli törvény kötelezően előírja a könyvvizsgálati kötelezettséget. Szakdolgozatomban e „szükséges rossz” kedvező hatásait mutatom be egy olyan gazdasági társaság könyvvizsgálatán keresztül, mely a törvényben meghatározott határértékeket tekintve nem lenne kötelezett könyvvizsgálatra, de mivel egy külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalataként végzi tevékenységét, így kötelező elvégezni a társaság pénzügyi beszámolójának könyvvizsgálatát. A társaság pénzügyi beszámolójának vizsgálatából kiragadva egy kiemelt kockázatú területet, a kintlévőségek vizsgálatán keresztül igazoltam a társasággal szemben támasztott hipotéziseimet. Szakdolgozatom első és második fejezetében elméleti megalapozásként magát a könyvvizsgálatot és annak munkafázisait, valamint menetét ismertettem a tisztelt Olvasóval, hiszen a könyvvizsgálati munkafolyamat céljának, alapelveinek, kockázatainak és menetének ismerete alapvető tudás ahhoz, hogy megértsük, miért van szükség a könyvvizsgálatra, és miért is olyan fontos a kintlévőségek kimutatásának megfelelő ellenőrzése. Ahhoz, hogy a könyvvizsgálat gyakorlati oldalát a tisztelt Olvasó megérthesse, tisztában kell lennie azokkal az elméleti alapokat, amelyre ráépülnek az elvégzett vizsgálati módszereim. Szakdolgozatom harmadik, fő fejezetében egy, a valós életben is tevékenykedő gazdasági társaság adatait felhasználva és azokat alapul véve mutattam be a könyvvizsgálat folyamatának lényeges lépéseit, nagy hangsúlyt fektetve a társaság kintlévőségeinek vizsgálatára. Szakdolgozatomban bemutatott könyvvizsgálati munkaprogramom tökéletesítéséhez a vizsgált társaság ügyvezetőjével készített mélyinterjús kérdéseimre kapott válaszokat is beépítettem szakdolgozatom harmadik fejezetébe. Dolgozatom zárásaképp az elvégzett vizsgálataim alapján véleményt alkottam a társaság kintlévőségeinek könyvviteli nyilvántartásáról, annak helyességéről, esetleges észrevételeimről. Úgy gondolom, hogy szakdolgozatomban sikerült egy kerek, egész munkát elkészítve az elméleti alapoktól egészen a gyakorlati megnyilvánulásig bemutatnom e folyamatot. Reményeim szerint sikerült a tisztelt Olvasónak megfelelő betekintést nyernie a könyvvizsgálat szépségébe, rejtelmeibe, netalán sikerült felkeltenem érdeklődését a szakma iránt. „Csak a jóhiszemű kételkedés viszi előre a világot” (Kányádi Sándor)
|