| Summary: | A beszerzés, a készletgazdálkodás egy változatos, nap mint nap megújuló munkakör – nem csak egy piaci cég, vállalat, de a közszféra intézményeinek életében is. Rengeteg feladat tartozik ide, melyek szorosan összefüggenek, de mégis szerteágazóak. Ez a színes, kihívásokkal teli terület lett szakdolgozatom témája, bemutatva, hogyan is zajlik ez egy közintézmény, jelen esetben a Zala Megyei Szent Rafael Kórház életében. A kórház működési rendszerében, bár egészségügyi terület, mégis az egyik legfontosabb terület a beszerzés. Hiszen akárcsak a cégek életében, itt is legalább annyira fontos, hogy a megfelelő termék, a megfelelő mennyiségben és időben rendelkezésre álljon: beszerzés nélkül nincs eszköze az orvosoknak sem a gyógyításban. E terület fontossága miatt is választottam ezt témának, mivel a megszokott piaci helyzettől több okból kifolyólag is eltér. Mivel közfinanszírozott intézmény, emiatt kötöttebb, nagyobb jogszabályi szabályozottság jellemzi, ugyanakkor rendkívül rugalmasnak is kell lennie, hiszen mégis csak a gyógyítás, a beteg az első. A nagymértékű szabályozottság miatt, arra próbálok választ találni, hogy a beszerzés gyorsabbá és minőségileg jobbá tehető-e, ha a törvényi szabályozottság engedékenyebb lenne. Emellett az intézményen belüli igénylés, így a beszerzendő termékek mennyisége és beszerzési ideje jobban tervezhetőbbé tehető-e, ha az egész folyamatot elektronikussá tesszük. Fontos kérdés a beszerzett termékekkel való gazdálkodás is: saját belső vonalkód rendszer kiépítése lehetővé teszi-e, hogy a raktárból kikerült termék és annak felhasználása nyomon követhető-e, illetve ezáltal a beszerzendő mennyiségek optimalizálhatók és a költségek csökkenthetők lesznek-e. Szakdolgozatom során arra keresem a választ, hogy • az intézményen belüli döntési (aláírói) jogkör és a beszerzési értékhatárok milyen függési viszonyban vannak egymással, illetve ez a kapcsolat milyen mértékben befolyásolja a beszerzés területén szükséges rugalmasságot. • a beszerzési értékhatárokhoz tartozó vizsgálati feltevésem, hogy a törvény által előírt közbeszerzési értékhatárok és a beszerzések valós értéke megfelelő viszonyban állnak-e egymással. • a kórház digitális nyomon követési rendszerének hatékonysága megfelelő-e a kor elvárásainak. • továbbá, hogy napjaink egyik legnagyobb magyarországi problémája, a munkaerőhiány, a fluktuáció hogyan befolyásolja a beszerzés folyamatait intézményen belül. Dolgozatomban a kórház történetének és felépítésének bemutatása után a Beszerzési és készletgazdálkodási Osztály feladatait mutatom be. Külön fejezetben foglalkozok a kórház Számviteli politikájával, valamint itt kerül bemutatásra az intézmény által használ CT-EcoSTAT rendszer is. Részletesen megvizsgáltam a beszerzés általános folyamatait, a rendeléseket, valamint a beszerzési eljárások menetét, jogszabályi követelményeit az intézmény szabályzataival összhangban. Bemutattam a fluktuáció hatásait a beszerzés életére, a beszerzési folyamatokra nézve. A megrendelt, beérkezett termékeket a több részre osztott raktárrendszer kezeli. A kórházi raktárrendszer rövid bemutatása után megvizsgáltam a raktári árukezelési folyamatokat, a termékek nyomon követését a végfelhasználásig, az EcoSTAT raktár modulját. Külön említést tettem a kórházi tárgyi eszközök kezeléséről. Ezek esetén a bevételezést a Raktáriroda, az értékadást a Pénzügy és Számviteli Osztály végzi. Külön folyamatban indítható az eszközök selejtezése. Összességében arra a következtetésre jutottam, hogy a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, közfinanszírozott egészségügyi intézmény lévén, beszerzési folyamataiban a jogszabályi előírások miatt nem tud kellő rugalmasságot alkalmazni, így a piaci alapon működő cégekhez képest nem túl versenyképes a beszerzés területén. A jogszabályi környezet, illetve a kórház fejlesztésre szoruló digitális nyomon követő rendszere a kórház költségvetésében jelentős plusz kiadásokat, ráfordításokat eredményez. Utóbbi a kor színvonalától valamelyest elmarad, így a felhasználás, az anyagszükséglet nem a valós képet mutatja, csak egy ahhoz közeli állapotot. A munkaerő állományában bekövetkező fluktuáció a piaci alapon működő cégekhez hasonlóan itt is jelentős többletköltséget eredményez a folyamatok lassítása mellett.
|
|---|