| Summary: | A munkaerőpiacon megjelenik az új generáció, amely tovább színesíti a munkavállalók összetételét. Az egyre laposodó szervezeti struktúrának köszönhetően, egyre több generáció kényszerül egymás mellett dolgozni, amely új kihívások elé állítják a munkahelyeket. A Z generáció általános értékrendbeli különbségei jelentősen eltérnek az előző generációkhoz képest, a munkához való hozzáállás tekintetében is. A Z generáció most kezdett el belépni a munkaerőpiacra és egyre nagyobb arányban fogja magát reprezentálni, ahogy az X generáció lassan kivonul a munkaerőpiacról és elmegy nyugdíjba. A szakdolgozatom témája a munkaerőpiaci kihívások feltérképezése volt a Z generáció vonatkozásában, kiemelt figyelmet fordítva a kompetencia elvárásokra. A dolgozatom két fő részből áll. Az elmélet első részében bemutatásra került, a kompetencia fogalmi fejlődése kronológiai sorrendben, a kezdetleges pszichológia megfogalmazástól a globális kompetenciák meghatározásán át, egészen a soft skill-ek és a digitális készségek felértékelődéséig . Az elmélet második részében a Z generáció jellegzetességeit, sajátosságait és a munkaerőpiaci elvárásait mutattam be. A dolgozat erre vonatkozó részét tudományos cikkekre, tanulmányokra, szakkönyvekre és egyéb dokumentumokra támaszkodva építettem fel. A dolgozat kutatás részében egyrészt, a szekunder adatok alapján bemutattam a munkáltatói kompetencia elvárásokat a versenyszférában, majd a közszférában. Végül az egyetemünk pénzügy és számvitel alapszak elvégzésével betölthető egyes munkaköröket, a munkakörökhöz tartozó kompetencia elvárásokat és a kompetenciák szintjeit, egy általam választott cég mélyinteljús adatai alapján. Másrészt, a primer kutatás kvantitatív és kvalitatív módszer alkalmazásával valósult meg, amelynek segítségével próbáltam megválaszolni az általam megfogalmazott kutatási kérdéseimet. A szekunder és primer kutatásból hasznos tapasztalatok vonhatok le a Z generáció a munkaerőpiacon történő megjelenésével kapcsolatban. A Z generáció számára fontos tényező a személyes és szakmai fejlődés , az új tudás és készségek megszerzése, a tapasztalatszerzés, és karriert lehetőség. Azonban nem jellemző, hogy ennek érdekében feltétlenül több munkahelyet kipróbáljanak. A fiatalok szociális sajátosságai visszatükröződik a munkahelyi preferenciák tekintetében. Fontos a munkahelyi légkör és a közösség, a munkatársakkal és a főnökkel való jó kapcsolat. Igénylik a folyamatos visszajelzést és az jó munkáért kapott dicséretet. Elhelyezkedési preferenciák tekintetében a munkabér és a juttatások az első szempont. Az ideális munkahelyen is a versenyképes fizetés, amely arányban áll a tanulmányainkkal, szakmai tapasztalataikkal és az elvárt munkakör sajátosságaival a legfontosabb tényező . Az új generáció kiválóan ért a technikához és a digitális készségeik könnyebben és gyorsabban fejlődnek, mint bármely más generáció esetében. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy a digitalizáció és az ipar 4.0 gyorsan és alapjaiban fogja megváltoztatni a munkaerőpiacot és a jelen egyik legnagyobb kihívása a munkaerő továbbfejlesztése és felzárkóztatása. Magyarország digitális előrehaladottsági mutatói gyengék, és a lakosság fele még alapszintű digitális készségekkel sem rendelkezik. Egyre nő a magasan képzett digitális szakemberek iránti kereslet és a hazai és nemzetközi trendek alapján, dinamikusan bővül az IT megoldásokat használó munkakörök száma. Ennek alapján kirajzolódik egy megoldandó probléma, amelyet az olyan hasznosítható digitális készségek fejlesztésével lehetne orvosolni, amelyek a jelen munkaerőpiaci igényeknek megfelelnek. A cégeknek olyan munkaerőre van szükségük, amelyek kiváló munkavégzésük és hatékony teljesítményük mellett, hamar be tudnak illeszkedni és azonosulni tudnak a vállalat értékeivel. Általánosságban elmondható, hogy a soft skillek mérése és értékelése felértékelődött. Egyes szociális és személyi kompetenciák megléte elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez, a beilleszkedéshez, a fejlődéshez, a csapatmunkához. Viszont a kiválasztás során még mindig a szakmai kompetenciák a legmeghatározóbbak. A kvantitatív kutatás eredménye alapján a Z generáció munkaerőpiaci elhelyezkedése szempontjából a legnagyobb nehézséget pont a szakmai kompetenciák hiánya jelentik. A probléma áthidalása érdekében érdemes lenne megvizsgálni a felsőoktatási intézményekben, hogy milyen módon lehetne az oktatást a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően gyakorlatiasabbá tenni, illetve hogy lehetne több gyakorlati tapasztalatot szerezni az adott szakképzés sajátosságaihoz igazodva.
|
|---|