| Summary: | A tőzsdén mint szabványosított piacon történő kereskedés során, a befektetési döntés meghozatalában alapvetően két elemzési technika segíti a megtakarítással rendelkező személyt. A fundamentális elemzési technika alkalmazásakor elsődlegesen a vállalat belső értékére vagyunk kíváncsiak és a vállalat alapjaira helyezve hozzunk meg a döntésünket. A technikai elemzés használatakor csak az árfolyamok mozgását figyeljük, a múlt adatait különböző matematika és statisztikai módszerekkel elemezve próbáljuk „megjósolni” a lehetséges jövőt. A szakdolgozatomban a két elemzési módszer közül a technikai elemzésre fókuszáltam, elsődlegesen arra kerestem a választ, hogy a technikai elemzés kizárólagos használatával kaphatunk-e megbízható és valós előrejelzéseket az árfolyamok jövőbeli alakulásával kapcsolatosan. A dolgozat készítését megelőzően saját magamat a fundamentalista elemzők csoportjába soroltam. Kutatásmódszertani szempontból kutatási stratégiám alapját az „esettanulmány feldolgozása” elemzési technika jelentette Vizsgálataimat a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájába tartozó részvények körében végeztem el. A grafikonos személtetésben Markers grafikonrajzoló szoftver nyújtott segítéséget, a táblázatokat Microsoft Excel 2016 programban készítettem el. A szakirodalmak feldolgozását a tőzsde témakörének ismertetésével kezdtem. Bemutattam a tőzsde szerepét, tőzsdei jelenléttel járó előnyöket, a tőzsde mint intézmény kialakulását, valamint a napjainkban működő Budapesti Értéktőzsde létrejöttének legfontosabb állomásait. A jelenleg hatályban lévő BÉT Üzletszabályzat alapján felsoroltam a Prémium kategóriába tartozás követelményeit, majd konkrétan, táblázatos formában feltűntetésre kerültek azon társaságok részvényei, melyek a dolgozat készítésekor (2019. április-május) a kritériumoknak való megfelelést teljesítették. Annak ellenére, hogy dolgozatom alapját a technikai elemzés jelenti, az olvasó megismerhette mind a fundamentális, mind technikai elemzés előnyeit és hátrányait, továbbá rávilágítottam az elemzési technikák közötti markáns különbségekre. A következő fejezetekben sajátos logikai struktúra szerint folytattam a technikai elemzéssel foglalkozó szakirodalmak feldolgozását. A legnépszerűbb grafikontípusok (vonal, bar, japán gyertya) szemléltetését követően, saját magam által szerkesztett példákon keresztül hosszasan részleteztem a technikai elemzés témakörében született alapvető elméleteket, továbbá az olvasó számára a technikai elemzés alapjait is lefektettem. Elemző munkám legfőképpen az indikátorok és tőzsdei alakzatok fejezetére összpontosult. A trendkövető indikátorok között hosszasan vizsgáltam a mozgóátlagokkal történő kereskedést. A mozgóátlagokkal kapcsolatosan arra a megállapításokra jutottam, hogy ugyanakkora intervallumot véve, három mozgóátlag használatával biztosabb kereskedési jelzéseket kapunk így nagyobb nyereséget érhetünk el adott terméken, mintha csak kettő mozgóátlaggal dolgoznánk. A momentum indikátorok között saját kezűleg szerkesztett ábrákon keresztül vizsgáltam az RSI (Relatív Erősségi Index) valamint a Stochastic oszcillátorral kapott kereskedési jelzéseket. Az OBV-t (On Balance Volume) hoztam fel példaként a forgalom alapú indikátoroknál, s végül a Bollinger-szalagok mint volatilitást mérő indikátorral kapott jelzéseket erősítettem meg az RSI indikátorral, rámutatva ezzel a két indikátor közötti kapcsolatra. A tőzsdei alakzatokat, klasszikus szemlélet szerint kategorizáltam. Az attraktivitást és egyszerűséget szem előtt tartva kerültek bemutatásra a trenderősítő (háromszögek, zászló, fülescsésze) valamint és trendváltó (dupla csúcs és fenék, fej és váll alakzat, szigetforduló) alakzatok. A Markers grafkonrajzoló szoftver segítségével szerkesztett ábráimon mindamellett, hogy megrajzoltam a formációkat, a minimálisan elvárt célértékeket is kiszámoltam illetve feltűntettem a grafikonokon. A grafikonokon észrevehettük, hogy a minimálisan elvárt célértéket az árfolyam rövid időn belül teljesítette, visszaigazolva ezáltal a várakozásainkat az árfolyam jövőbeli alakulásával kapcsolatosan. A kapott eredményeket összefoglalva arra megállapításra jutottam, hogy kizárólag a technikai elemzés eszköztárával történő tőzsdei kereskedés során igenis kaphatunk megbízható és valós jelzéseket az árfolyam jövőbeli alakulásával kapcsolatosan, tehát az árfolyamelemzés nem tekinthető „sarlatánság”-nak. A bevezetőben tett állításom – miszerint a fundamentalista elemzők táborát erősítem – alapjaiban nem változott. Mint pénzügyi ismerettel rendelkező személy, azzal a kiegészítéssel élnék, hogy amennyiben megtakarításomat – természetesen számomra megfelelő hozamelvárás reményében – a tőzsdére bocsátanám, bizton állíthatom, hogy a két elemzési technikát, egymást megerősítő hatásként, párhuzamosan, egy időben használnám.
|
|---|