| 520 |
3 |
|
|a A készpénzmentes fizetési megoldások, valamint készpénz-helyettesítő eszközök használatának elterjedésével egyidejűleg nő a gazdaságban fellelhető készpénzállomány is. Magyarország elindult ugyan a készpénzmentes társadalom felé vezető úton, de még mindig felmerül a kérdés, hogy miért nem csökken a készpénzhasználat hazánkban? Tapasztalható továbbá az egyre szélesebb körben elfogadott pénzhelyettesítő eszközök használatának bővülése, ugyanakkor van olyan pénzügyi termék konstrukció, amely „népszerűsége” és használatának gyakorisága folyamatosan csökken. Ez a pénzügyi termék a fogyasztási hitelek körébe tartozó hitelkártya. Szakdolgozatom fő célja, hogy a készpénzmentes társadalom előnyeinek és hátrányainak bemutatása mellett választ találjak arra, hogy a készpénz szerepe a gazdaságban miért nem csökken, valamint vizsgáljam a hitelkártya, mint pénzügyi termék használatának fogyasztói szokásait, népszerűtlenségének okait, szemben a szintén fogyasztási hitelek csoportjába tartozó sokkal „népszerűbb” személyi kölcsönnel. Munkám során szekunder kutatás keretében igyekeztem feltérképezni a jelenlegi hazai pénzforgalmi szerkezetet. Megvizsgáltam a lakosság bankszámlával, készpénz-helyettesítő eszközökkel való ellátottságát, valamint a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján elemeztem a készpénzmentes társadalom felé vezető úton Magyarország jelenlegi helyzetét. A hazai felmérést nemzetközi kitekintés „követte” a készpénzmentes társadalom előnyeinek és hátrányainak bemutatása mellett. Felmértem és statisztikai adatokkal alátámasztottam törekvéseiket a készpénzhasználatot egyre kisebb mértékben igénylő társadalom felé vezető úton. Szekunder kutatás keretében bemutattam a hazai fogyasztási hiteltermékek piacán megtalálható két pénzügyi terméket a hitelkártyát és a személyi kölcsönt, valamint elemeztem azok jelenleg fellelhető statisztikáit hazai szinten, a hitelkártya konstrukciót pedig nemzetközi viszonylatban is. Primer kutatás keretében kétféle kutatási módszert alkalmaztam. Elsőként egy 25 darab szakmai kérdésből álló kérdőívet készítettem támaszkodva a szekunder kutatás során fellelt elméleti tananyagra. A kérdőívet több csatornán tettem közzé, egyrészt interneten keresztül az egyik legnagyobb közösségi oldalon, másrészt pedig környezetemben élőktől kértem segítséget, hogy véleményükkel segítsék a munkámat. A kapott eredmények általános elemzését követően a kutatási terveben meghatározott 9 darab hipotézist vizsgáltam. A kérdőíves elemzés végeztével 4 különböző személlyel mélyinterjút készítettem, akik meghatározott kategóriák alapján kerültek kiválasztásra. A mélyinterjú készítésének célja volt a szekunder kutatás, valamint a primer kutatás kérdőíves elemzésének alátámasztása és megerősítése. Az eredmények tekintetében arra a következtetésre jutottam, hogy a társadalom fiatalabb generációja, az idősebb generáció kulturális attitűdjéből kiindulva még mindig előnyben részesíti a készpénzzel történő fizetést, valamint a készpénzben történő megtakarítást. A hitelkártya használati szokásokat elemezve egyértelműen kiderül, hogy bármennyire eladósodottság jellemzi a gazdaság szereplőit, mégsem fogyasztási alapú, hanem megtakarítási alapú társadalomban élünk, ezáltal a gazdaság szereplői mindenféle hiteltípust igyekeznek kiszorítani az életükből, különösképpen a hitelkártyát. Megállapítható azonban, hogy a hitelkártyák népszerűtlenségével szemben a hitelintézetek egyre kedvezőbb feltételrendszerű lakosságai személyi kölcsön konstrukciói újra a gazdasági világválságot megelőző népszerűséget élvez. Az elvégzett kutatás során tapasztaltak alapján, valamint a szekunder kutatás elméleti hátterére alapozva megoldási javaslattal éltem a jövőbeni készpénzhasználat eredményes visszaszorítása és csökkentése végett, valamint javaslattal éltem a hitelkártya konstrukciók negatív népszerűségi index megfordítása érdekében.
|