| Summary: | Szakmai gyakorlatomat a szombathelyi Schaeffler Savaria Kft.-nél töltöttem, ahol lehetőségem volt megtapasztalni egy multinacionális vállalat működését, és kihívásait. A cég a Schaeffler-csoport tagjaként több mint 20 éves múltra tekint vissza, Vas megye legtöbb embert foglalkoztató, és legnagyobb árbevételt realizáló vállalata. Tevékenysége alutóipari alkatrészek gyártása, ezen belül kuplungtárcsák, kuplungszerkezetek, valamint lendítőkerekek előállításával foglalkozik. Gyakorlatom során a kontrolling munkáját támogattam, a terület fő feladata a vezetői döntések támogatása, valamint a szükséges változtatásokra való figyelemfelkeltés. A vállalatra, mint autóipari beszállító, nagy hatást gyakorol az autóipar alakulása, ami egy kiszámíthatatlan tényező a gyár számára, így még jobban előtérbe kerül a költségek vizsgálata, az esetleges mélypontok elkerülése érdekében. A cég célja, hogy a költségek optimalizálásával, minél nagyobb mennyiségű terméket állítsanak elő, változatlan színvonal mellett. Szakdolgozatom középpontjában, annak igazolása állt, hogy a kalkulációszámítások segítik a vállalati döntések meghozását. Ennek érdekében ismertettem az gyártóiparban megjelenő anyag-, és folyamatköltségek összetételét, valamint a kalkulációk eredményét befolyásoló anyagtörzsi beállításokat. A költségszámításhoz kapcsolódóan a Schaeffler csoport által alkalmazott négyféle kalkulációs típust mutattam be. Ezek mellett egy szimulációt végeztem el, azzal a céllal, hogy összehasonlítsam az előkalkuláció és a benchmark ár kiszámítása során megjelenő különbségeket. Az előkalkuláció meghatározása a tervezés része, ezáltal a vállalat fel tud készülni a termékgyártáshoz kapcsolódó várható költségekre, ezzel szemben a benchmark ár a cégcsoporton belüli gyárak összehasonlítását szolgálja, így a telephelykiválasztási és „Make or Buy” döntéseket támogatja. Az általam kiválasztott termék – a cég profiljához igazodóan – egy kuplungtárcsa. A szimuláció során változatlannak tekintettem a munkatervet és a darablistát, csak a tarifaeltérésből eredő különbözettel számoltam. A kalkulálás közben Excel programban rögzítettem a szükséges adatokat, majd képletek segítségével végeztem el azokat a lépéseket, melyeket az SAP egy gombnyomásra a háttérben végrehajt. A szimuláció eredményeként konstatálható az eltérés oka, ami a költségek, és az időadatok különbözőségéből ered. A költségeltérést az értékcsökkenés, a fiktív kamatok, valamint a karbantartási költségek eltérő számbavétele idézi elő. Az időtényezőt tekintve pedig az a magyarázat, hogy a KHK a munkatervben szereplő perc adatokkal számol, az SAW pedig teljes kihasználást vesz alapul. A szimuláció eredményeként megállapítható, hogy azt, hogy előkalkuláció szerinti érték, vagy a benchmark ár a magasabb, a költségek és az időtényezők alakulása befolyásolja. Végül a kalkulációs folyamatokban rejlő hibalehetőségeket, és azok megoldását ismertettem munkámban. Diplomamunkám megírásával mélyebben beleástam magam abban, hogy a kalkulációszámítás során milyen háttérfolyamatok zajlanak le az SAP rendszerben, valamint megismertem az egyes ártípusok közötti összefüggéseket.
|
|---|