| Summary: | Szakdolgozatom a választható béren kívüli juttatások, a cafeteria-rendszer témakörének ismertetését tűzte ki célul. Dolgozatom célja, hogy rávilágítson a cafeteria-rendszer létjogosultságára, összefoglalja a WHC Kft. kölcsönzött munkavállalói állománya által választott elemeket, a választásuk okait, a területi különbségeket, a jogszabályváltozások hatásait. A bérezéssel kapcsolatos alapfogalmak körüljárása után bemutatásra kerül a választható béren kívüli juttatások rendszere (cafeteria-rendszer) Magyarországon, majd nemzetközi szinten. Munkám során ismertetem a rendszer kialakulását, vizsgálom a jelentősebb változásokat a választható béren kívüli juttatások összetételében, adóvonzataiban 2016-2019. Bemutatásra kerülnek a cafeteria-rendszer előnyei és hátrányai. Szekunder kutatás keretein belül képet kapunk a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó hazai cégekről, amelyből megállapítható, hogy a kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma az országban, és alkalmazása egyre több szektorban, ágazatban terjed el. A dolgozat második részében, primer kutatás során elemzem a – gyakorlati helyemül választott – WHC Kft. kölcsönzött munkavállalóira vonatkozó cafeteria-rendszerét, annak változásait 2016-2019 között. Grafikonok, táblázatok segítségével mutatom be, hogy a cég kölcsönzött munkavállalói állományában hogyan alakult az elemek összetétele és annak értéke az elmúlt négy évben. A kutatás eredménye világosan bemutatta, hogy az adóváltozások hatást gyakoroltak a munkáltatói tudatosságra, és az általuk összeállított választási listákra, valamint befolyásolták a munkavállalók döntéseit a listából történő választással kapcsolatban. Kutatásom során összefüggést találtam a régiós elhelyezkedés és a juttatott, illetve választott elemek között, ugyanis a kelet-magyarországi régióban más juttatások számítanak fontosnak a nyugat- és közép-magyarország régióhoz képest. Negatív irányú statisztikai összefüggést találtam a vállalkozások mérete és a juttatás nagyságrendje között, miszerint a kisebb vállalkozások fajlagosan nagyobb értékű cafeteria juttatást nyújtanak. Az eredményből arra a következtetésre jutottam, hogy a nagyobb cégek valószínűleg több bért adnak, míg a kisebb vállalkozások kevesebbet, amit cafeteriával kompenzálnak. Statisztikailag igazolható kapcsolatot nem találtam a vállalkozások iparági hovatartozása és a juttatás nagyságrendje között.
|
|---|