| 520 |
3 |
|
|a A különböző országokban működő vállalatok egymástól eltérő számviteli szabályok szerint készítik el beszámolójukat, ennek következtében nehezen összehasonlítható az eredményük, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetük mind a tulajdonosok, mind a befektetők számára. A vállalati kapcsolatok egyre inkább kiszélesednek, és ahhoz, hogy a befektetni szándékozók össze tudják hasonlítani teljesítményeiket, valamint átláthatóbbá váljanak a pénzügyi jelentések, szükségessé vált a számvitel illetve a beszámolók egységesítése. Szakdolgozatom középpontjában egy szombathelyi elektronikai alkatrészeket gyártó multinacionális vállalat, illetve annak tárgyi eszköz gazdálkodása áll. A társaság egy külföldi konszern leányvállalataként működik, ezért könyveit nemcsak a magyar számviteli szabályoknak megfelelően, hanem a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) előírásai szerint is kell vezetnie, így a tárgyi eszközeit a nemzetközi szabályok alapján is nyilván kell tartania. A bevezetést követően a szakdolgozatom második fejezetében a társaság 25 éves történetét, a szervezeti felépítését, számviteli politikájának általános előírásait, valamint a tárgyi eszközök kiemelt szerepét mutatom be az eszközök összetételének elemzésével. A harmadik fejezetben végigkövetem a beruházási folyamatot a vállalatnál, a beruházási igény felmerülésétől az eszköz számviteli üzembe helyezéséig. Ismertetem a vállalatnál érvényben lévő engedélyezési folyamatot, az SAP rendszerben végrehajtandó feladatokat, valamint az eszközmozgások elszámolásának szabályait is. Az eszközállomány vizsgálata során adatokat gyűjtöttem a tárgyi eszközök megoszlásáról, növekedésének mértékéről, az eszközök használhatósági fokáról és elhasználódottságáról, valamint a magyar számviteli szabályok és az IFRS szerint megállapított eszközérték különbségéről. A negyedik fejezet központi témája a számviteli törvény és az IFRS standardok előírásainak az összehasonlítása. A tárgyi eszközök értékelése lényeges elemként jelenik meg mind a beszámoló, mind pedig a valós összkép bemutatása szempontjából, hiszen a mérlegérték meghatározásához döntéseket kell hozni többek között a bekerülési értékről, a hasznos élettartamról, az értékcsökkenési leírási kulcsról, az értékelési eljárásról, amelyek vonatkozásában a nemzetközi számviteli standardok a magyar számviteli szabályozástól eltérő előírásokat határoznak meg. Az eltéréseket konkrét példákon keresztül mutatom be, majd kitérek arra, hogy ezek az eltérések milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére. Végezetül, az ötödik fejezetben a 2019.01.01-jén hatályba lépett IFRS16 standard előírásait és gyakorlati alkalmazását ismertetem. Információkat gyűjtöttem a standard bevezetésének körülményeiről, a szükséges intézkedésekről, a standard hatálya alá tartozó gépjárműbérleti szerződésekről. Megismertem az egyes szerződések értékelésének folyamatát és a hónapzáráshoz kapcsolódó könyvelési teendőket. Egy konkrét szerződés esetében megvizsgáltam az új standard bevezetésének eredményre gyakorolt hatását is. A megszerzett információk birtokában pedig javaslatokat tudtam tenni annak érdekében, hogy a standard alkalmazása még gördülékenyebbé válhasson.
|