Egy sportklub finanszírozásának lehetőségei
A dolgozatomban egy klub életébe szeretnék bepillantást nyújtani. Milyen napi problémákkal kell megküzdeni a folyamatos működéshez. Élesen elválasztható egymástól a látványcsapatsportok és az egyéb sportklubok, a hátrányos helyzet szinte tapintható. Kidolgoztam, hogy milyen módon lehet egyesületet...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | A dolgozatomban egy klub életébe szeretnék bepillantást nyújtani. Milyen napi problémákkal kell megküzdeni a folyamatos működéshez. Élesen elválasztható egymástól a látványcsapatsportok és az egyéb sportklubok, a hátrányos helyzet szinte tapintható. Kidolgoztam, hogy milyen módon lehet egyesületet létrehozni, milyen személyi feltételei vannak az alakulásnak. Milyen módon keletkezik a tagság, illetve szűnik meg, mi is az az alapszabály, s milyen döntéshozó szervei vannak az egyesületnek. Meghatároztam a célokat és a feladatokat a felkészülési időszakoknál az egyesületnek, milyen feltételekre van szükség a sikeres munkához. Részekre osztottuk a sportpiacot, mint rekreációs sportpiac, valamint a professzionális sport. A jellemzőit ismertettem, valamint betekintést adtam a különbségekre is a két fajta sportolási mód között. Látható, hogy a sport belépett az üzleti életbe. A kisebb sportklubok kisebb szerepet töltenek be, mint a látvány-csapatsportok. Bemutattam a karate összes ágazatát és azoknak a jellemzőit. Látható, hogy a sportfinanszírozás Magyarországon gyerekcipőben jár, különösen a kisebb sportklubok tekintetében. A finanszírozási lehetőségek ebben a szektorban be vannak szűkülve. Bemutattam a Toriki KHKE sportegyesületet, a működési nehézségeit, valamint a finanszírozási hiányosságait. Jól látható, hogy nem csak a Toriki, hanem a sportág teljes vertikumát tőkehiány jellemzi. Először a finanszírozási formákat igyekeztem kibontani általánosságban, de részletesen. Hogyan különülnek el a beruházások a finanszírozásoktól, milyen időtávról beszélhetünk ilyen esetekben. Mi számít külső és mi belső forrásnak. Egy hitelezési folyamatnak a bemutatása is sorra került. Ezt követően kifejtettem, hogy a spot finanszírozás aktuális kérdéseit, és azokra adott válaszokat. Kitűnik a kisebb sportágak hátrányos helyzete a látványcsapatsportokkal szemben. A leírtak alapján belátható, hogy a sportszektor finanszírozása állami beavatkozás nélkül szinte fenntarthatatlan. Mai megváltozott világban olyan megoldásokra van szükség, amelyek igazodnak a kor követelményeihez. A finanszírozási kérdésekre olyan válaszokat igyekeztem adni, melyek nem megszokottak, viszont megvalósítható alternatívát nyújt, valamint a sportág teljes szegmensének megoldást jelenthetnek. A sporttevékenység finanszírozásának gyakorlati megközelítésében egy egyenlet is megmutatkozott, ami jól ábrázolja, hogy miből áll össze egy sportklub költségvetése. Bemutattam a szponzorációt és az mecenatúrát, kifejtettem a célokat és a stratégiát. Láthatóvá tettem a szponzoráció formáit és lehetőségeit. Innovációs megoldásként felmerült az úgy nevezett Olimpiai lottó bevezetése, valamint a Társasági Adóról szóló törvény keretein belüli támogatási forma. Az Olimpiai lottó esetén figyelem felhívással éltem, a lehetséges szenvedélybetegség kezelésére, mivel ez egy nagyon elterjedt betegség a mai világban (szerencsejáték, alkohol, drog) Valamint egy „Fogadj örökbe” program is, ami nagy lehetőséget nyújtana a kisebb sportkluboknak és az ott sportolóknak. A támogatások növelésével arányban növekednének a sportágban elért eredmények is, ami pozitív példaként szolgálna az utánpótlásnak. Valamint az utánpótlás növekedésével a velük kapcsolatban álló személyek (szülők, barátok, rokonok) is közelebb kerülhetnek a sporthoz. Ez egy öngerjesztő folyamat is lehet, ami a sport közösség építő erejét mutatja. |
|---|