| Summary: | Dolgozatom témája a társasági adó, mely számos KKV-k számára elérhető, fejlődésüket ösztönző kedvezményt biztosít, hiszen az adózás előtti eredmény egyes korrekciós tételei-, illetve adókedvezmények lehetőséget nyújtanak az adóoptimalizációhoz.Az első fejezetekben ismertettem a kis- és középvállalkozások fogalmát, helyzetét, ezt követően a társasági adó történetére, adórendszerben- és adóbevételekben betöltött szerepére tértem ki, majd a társasági adózás főbb szabályait részleteztem. Nemzetközi kitekintésemben kitértem Ausztria példájára és párhuzamot vontam a hazai rendszerrel. A két rendszer összevetéséből azt állapítottam meg, hogy a társasági adó számítás módszere, az adókötelezettség keletkezésére-, valamint az adóalanyokra vonatkozó előírások hasonlóak. Különbségek az adózás előtti eredmény korrekciós tételeinél, az igénybe vehető adókedvezmények tekintetében, valamint az adókulcsban vannak. Továbbá Ausztriában a minimum társasági adót összegszerűen állapítják meg vállalkozási formánként. Ausztriában részletesen kidolgozott társasági adózási irányelvek segítik a jogalkalmazást.A dolgozat empirikus részében a társasági adózás gyakorlatát vizsgáltam a Kanizsa Sprint Kft. tekintetében. A középvállalkozás elmúlt 5 évben készített társasági adóbevallásait elemezve vizsgáltam a társasági adókötelezettséget befolyásoló tényezőket, illetve azt, hogy mennyire tudta a társaság kihasználni az ezen adónem által nyújtotta lehetőségeket, illetve kalkulációt végeztem arra vonatkozóan, mekkora adómegtakarítást sikerült elérni ezáltal. Primer kutatásom tartalmaz egy, az adóoptimalizáció tükrében végzett hatásvizsgáltot is.Célom javaslattétel a társasági adóba épített kedvezmények hatékony felhasználására.A Kanizsa Sprint Kft. 1993 óta működik, fő tevékenységi körei a nemzetközi és belföldi árufuvarozás, valamint logisztikai és raktározási szolgáltatások. Vagyoni helyzete stabil, bevétele és eredménye dinamikusan növekszik, vagyona mintegy 34 %-kal növekedett 2014 és 2018 között.A saját tőke túlsúlyban van a kötelezettségekhez képest, mely kedvező a vállalkozás szempontjából. A tőkefeszültség növekedése a beruházásokhoz kapcsolódó lízingkötelezettség emelkedésével magyarázható. A vállalkozás versenyképessége megőrzése érdekében folyamatosan fejleszt, beruházásokat hajt végre. Megállapítható, hogy a társaság fizetőképes. A likviditási ráta mértéke elfogadható, hiszen az minden évben meghaladta a 100 %-ot. A vállalkozás eredmény arányos beruházási rátája folyamatosan emelkedett 2014-2018 között, mely azt eredményezte, hogy Magyarországon a szállítmányozás területén működő cégek között kiemelkedő helyre került.A társasági adózási gyakorlat vizsgálata során elemeztem a társasági adókötelezettség alakulását és annak befolyásoló tényezőit, valamint hatásvizsgálatot végeztem az adóoptimalizáció tükrében. 2017-től a vállalkozás legjelentősebb adózás előtti eredményt csökkentő, igénybe vett kedvezményei az Tao. tv. 7. § (1) d) pontja szerinti értékcsökkenés, valamint a Tao. tv. 7. § (1) zs) pontja szerinti KKV beruházási kedvezmény.2014-2018 között a vállalkozás kétféle adókedvezményt érvényesített: látvány csapatsport támogatását a Tao. tv. 22/C.§ (2),(3) bekezdései alapján, valamint kis- és középvállalkozások beruházási hitelei után igénybe vett kamatkedvezményt a Tao. tv. 22/A.§ alapján.A fizetendő társasági adó az adózás előtti eredmény 0,4-6,3 %-át tette ki a vizsgált időszak alatt.2014-2018 között összesen 83.312 e Ft lett volna a vállalkozás korrekciós tényezők nélkül fizetendő társasági adója. Az adózás előtti eredményt csökkentő- és növelő korrekciós tételek adóhatása a vizsgált időszak alatt összesen 21.160 e Ft-ot tett ki. A számított társasági adó az 5 év alatt 104.472 Ft volt, melyhez kapcsolódóan 67 % adókedvezményt vett igénybe a vállalkozás. A fizetendő társasági adó 2014-2018 viszonylatában összesen 34.423 e Ft volt.Kalukáció keretében kiszámítottam, hogy egy kamion vásárlásának 2017-2022 között a társasági adóban érvényesülő, KKV-kat támogató kedvezményeknek köszönhetően milyen adóhatása van a vállalkozás adófizetési kötelezettségére. A DCF módszer segítségével kimutattam a vásárlás évére, valójában mennyibe került a társaságnak a kedvezmények figyelembe vételével a beszerzés. Kalkulációim sorám mintegy egy ötödnyi (18 %-os) megtakarítást számszerűsítettem a kamion nettó beszerzési árához képest.A vizsgált KKV szektorba tartozó Kft. esetpéldájával a társasági adó KKV szektort támogató preferenciáinak jelentőségét támasztottam alá. Úgy vélem, számításaim igazolják, hogy a szektor növekedésorientált vállalkozóinak javasolt a társasági adó által biztosított kedvezményekkel éni, mivel azok jelentős nagyságrendű adómegtakarítást eredményezhetnek. Szorgalmaznám az általam elkészített beruházási esethez hasonló előzetes hatásvizsgálatok készítését is, melyek meggyőző erőként segíthetik a vállalkozás menedzsmentjét a fejlesztési döntések meghozatalában.
|
|---|