| Summary: | Karrieremben nagy szerepet játszott a szoftverfejlesztés: informatikai cég munkatársaként közel állnak hozzám a fejlesztések, technikai újdonságok és a „kütyük”. Munkám során kialakult vezetői ambícióm bíztatott arra, hogy a coaching szemlélettel megismerkedjek, tágítsam az ismereteimet. Így „szerveztem egy találkozót” az informatikából hozott rendszerszemléletemnek és a képzés során megismert coaching szemléletnek. Témám legfőbb aktualitását a „karanténhelyzet” adta: a home office/remote working a dolgozatkészítésem hónapjaiban előtérbe került. E fogalmak tisztázása után megvizsgálom, hogy a mai „kütyüorientált” világban miért okozott ilyen mértékű újragondolást a munkaerőpiacon az otthoni munkavégzés. Az ügyfelek a konfliktuskezelést gyakran hozzák témaként, hiszen minden ember életében megjelenik. A virtuális értekezletek, levelezőrendszerek használata, pár perces telefonos egyeztetésekkel való kommunikáció, valamint a mindenki számára új és alkalmazkodást kívánó helyzet több lehetőséget ad a konfliktushelyzet kialakulására. A konfliktus elméleti hátterét kutattam, kiemelve azokat a szempontokat, hogy ezen információk birtokában a coach segíteni tudjon kérdéseivel a konfliktust megoldandó problémává, feladattá alakítani. A felgyorsult világunkban a multi-taskingot igénylő feladatok automatikusan generálják az időgazdálkodás témakörét, ezért fontosnak tartom, hogy egy coach „kincses ládájában” legyenek olyan eszközök, amelyek az ügyfél ez irányú fejlődését segítik elő. Munkám során többnyire csapatban dolgoztam, és megtapasztaltam a több generációval való együttműködés nehézségeit, és könnyebbségeit is. Több gyakorló coachingomon is előkerülő téma volt a különböző korosztály együttműködése. Ezért dolgozatomban megvizsgáltam a munkaerőpiacon aktív generációk jellemzőit, arányait, ezzel is egy összképet kapva a mai magyarországi generációs eloszlásról. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a sikeres csapatmunkához a különböző generációk megfelelő hozzáállása, célorientáltsága (nem pedig egyéni célok érvényesítése), asszertív kommunikáció és egy intuitív vezetői stílus szükséges. Mindezen coaching témák elemzése után röviden összefoglalom a coaching, mint vállalkozást támogató eszköz fogalmát, kritériumait, csoportosítási lehetőségeit. A következő fejezetben bemutatom a coach „eszköz palettájának” azon szegmensét, amelyet a saját fejlődésemben, coach tanulmányaim során fontosnak tartottam, azaz a „hardvereit” és „szoftvereit”. A coach „hardverei” közé sorolnám a coach saját személyiségét, képességeit, amelyeket tudattalanul is használunk a mindennapi életben. Ennek az „eszköznek” coachként való alkalmazásához folyamatos tudatos fejlesztésre és gyakorlásra van szükség. Bemutatom a különböző képességeket, készségeket olyan szempontból, hogy coachként ezeket miként tudja hasznosítani. A coaching beszélgetés, mint technika elméleti részeit ismertetem, ezek jelentőségeit, coacheera való hatásait vizsgálva. A képzésen elhangzottak inspiráltak arra, hogy a „kincses ládámat” a kapott eszközökön túl még mélyebben bővítsem. Ezért kerestem olyan gyakorlati módszereket, amelyek személyiségemhez közel állnak, rendszerezve azokat betöltött funkciójuk szerint: jégtörő, diagnózis, iránykijelölő, döntés-előkészítő eszközök, valamint konfliktuskezelő modellek. Röviden ismertetem a visszacsatolás fogalmát, az ebben rejlő lehetőségeket. A coach „szoftverei” alatt -átvitt értelemben- a saját kreativitását és a tanulmányok során megszerzett tudás továbbgondolását, személyre szabását, egyéni ötlettárát értem. Hipotézisem szerint: Minden coachra létezik kompatibilis „szoftver”. Minden coach számára léteznek testhezálló eszközök a „palettából”: van, aki a kommunikációt használja, vagy szeret rajzoltatni, akad, aki applikációt tervez. Külön fejezetet kapott dolgozatomban az a mobilapplikáció, amelyet a „karanténhelyzet” generálta online gyakorló coachingok, az technológiai érdeklődésem és az informatikai szakmai hátterem ihletett. Ismertetem az applikáció célját, elvárt követelményeit, jogosultságkezelésének alapjait, főbb funkcióit felhasználói és admin felületi szinten. Az applikáció működési folyamatát Enterprise Architecht programban készült Activity diagrammal ábrázoltam. Táblázatos formában jelenítettem meg a különböző jogosultsági szintek által elérhető funkciókat. A dolgozatban szereplő képernyőterveket MockPlus programmal szerkesztettem. A gyakorló coachingok során az Invision programmal készített prototípussal dolgoztam. Dolgozatom utolsó fejezetéhez kiválasztottam a gyakorlásaim közül három ügyfelet, akik nagy hatással voltak rám, és a fejlődési folyamatomra. Beszámolok a coaching folyamatról az alábbi bontásban: a célok meghatározása, az alkalmazott eszközök és azok hatékonyságának vizsgálata, elért eredmények és fejlesztési javaslatok. Hiszek abban, hogy a közösen átélt coaching folyamat mindkét fél számára lehetnek kölcsönösen előnyösek. Úgy érzem, hogy a gyakorló coachingok során átélt helyzeteket saját magam fejlesztésére tudtam fordítani, amely az első lépcsőfoka lehet a szakmai magabiztosságomnak. Kitűzött céljaim között szerepel, hogy coaching szemléletű vezető legyek, ehhez pedig jó alapot ad a képzésen megszerzett tudás.
|
|---|