| Summary: | Világunkban mára olyan bonyolult és sokrétű események zajlanak, melyek véleményem szerint szükségessé teszik a hagyományos gazdasági mutatók árnyalását, hiszen a hagyományos mutatók számos hatással nem számolnak, így eredeti céljukat nem is töltik be hiánytalanul. Ilyen negatív externáliák például a termelés következtében kialakuló környezetszennyezés, a gazdasági javakkal történő pazarlás, a szürkegazdaság megléte. Valamint a háztartáson belüli munka elvégzése, illetve számos szociális tényező. Nem beszélve arról, hogy a hagyományos mutatók termelés alapúak, csupán a termelés nagyságát veszik figyelembe, melyek szintén számos torzító tényezőt eredményeznek.Ha a hagyományos mutatók mérése alapján a megszokott mederben tartjuk a gazdaságot, az életmódunkat, a következő felnövekvő generációknak nem lesz lehetősége a miénkkel azonos életszínvonalon és természeti környezetben, hasonló körülmények között élnie. A hagyományos gazdasági mutatókon túl szükséges lehet a gazdaságban annak mérése, mennyire fenntartható a fejlődés, a bolygónk védelme és épsége, a gazdasági mutatókon túl fontos az emberek testi-lelki egészsége, boldogsága, illetve hogy milyen mértékben képesek életüket irányítani és tudatosan élni. A valós gazdasági teljesítmény mérésére a hagyományosnál sokkal 52érzékenyebb, összetettebb indikátorokra van szükség ahhoz, hogy ezt a komplexebb képet megkaphassuk. A szakdolgozat ennek a szükségességét szorgalmazza. A dolgozatban szeretnék bemutatni többféle makro szintű gazdasági mutatót. Kitekintéssel a hagyományos gazdasági (GDP) alapú mutatókra, ezen felül pedig az alternatív mutatókat szeretném részletesen bemutatni.A szakdolgozatban a makrogazdasági mutatók közül a GDP-t (Bruttó Hazai Termék), az egy főre jutó GDP-t vásárlóerő-paritáson számítva, a GNP-t (Bruttó Nemzeti Jövedelem), az inflációt és a munkanélküliségi rátát mutatom be. Kitérek az SNA rendszerre is, mint a makrogazdasági mutatók által használt környezetre is.Alternatív mutatók közül a NEW-mutatót (Nettó Gazdasági Jólét Mutató), az ISEW-mutatót (Fenntartható Gazdasági Jólét Index), a GPI-t (Valódi Fejlődési Indikátor), az Ökológiai lábnyomot, a HDI-t (Emberi Fejlettségi Mutató), a HPI-t (Boldog Bolygó Index), a Gini-indexet, a GNH-t (Bruttó Nemzeti Boldogság Mutató), az EPI-t (Környezeti Fejlettség Mutató) és a Socio-Line modellt mutatom be.Dolgozatom statisztikai vizsgálatának első része a makrogazdasági mutatók időbeni alakulását tartalmazza, a világ országai szerinti felsorolásban. A dolgozat a hagyományos gazdasági mutatók szerinti gazdasági növekedés és az alternatív mutatók kapcsolatát keresi, azt vizsgálja, GDP alapú mutatók szerint jól teljesítő országok az alternatív mutatók szerint is magas értékeket érnek -e el.A szakdolgozat a szakirodalmi áttekintésen túl meglévő statisztikák elemzését tartalmazza. Főként KSH, Eurostat, IMF és tradingeconomics.com statisztikákat, illetve különböző szakmai szervezetek statisztikáit használtam fel. A makroszintű mutatókat világszinten vizsgálom, kitérve az Európai Unió országainak és Magyarország mutatószámaira is.A dolgozatban éves adatok összehasonlításánál 2018-as adatokat használtam. Sok helyen nem állnak rendelkezésre még a 2019-es adatok, vélhetően a mostani globális járványügyi veszélyhelyzet miatt. Ahol léteznek már 2019-re is adatok, természetesen feltüntetem őket, de az összehasonlíthatóság miatt 2018-as adatokat hasonlítok össze és azokkal számolok.Számtalan törekvést, elméleti kutatást olvashatunk végig a szakirodalomban, melyek mindegyike arra törekszik, hogy a kizárólagos GDP alapú mutatók uralmát letörje. A táblázatokból egyértelműen kiderül, hogy a jelentősebb mutatók, például amiket az ENSZ is hivatalosan használ, erősen korrelálnak a GDP mutatók alapján létrejött rangsorral.A GDP mutatók tehát ha nem is mérik teljeskörűen a jólétet, rendkívül jó jelzőszámok. Hiszen elmondható, hogy ahol magasabb a GDP, nagy valószínűséggel magasabb az egészségügyi ellátások köre, az életszínvonal, az oktatás színvonala és a szociális ellátások is, alacsonyabb a munkanélküliség. Mivel az ilyen társadalmakban kevésbé kell az embereknek nélkülöznie, nagyobb fokú anyagi jóllétben élnek, valószínűbb az esélyük a boldogságra, egészségre, emberhez méltó életre.Ahhoz, hogy makrogazdasági szinten teljeskörűen és összetettségében lehessen jelezni egy gazdaság vagy térség gazdasági állapotát, meglátásom szerint a hagyományos GDP alapú mutatók mellett, azok kiegészítéseként néhány jól mérhető alternatív gazdasági mutatót is kellene alkalmazni. Csak ilyen összetett módon, szükség szerint helyi jellegzetességek alapján történő súlyozással lehetséges kimutatni egy gazdaság valós állapotát, nem csak pillanatnyilag, hanem a fenntarthatóságára és az ökológiájára vonatkozóan is. Véleményem szerint csak ez a felelős, komplex látásmód jelentheti a jövőt a Bolygó és minden lakója számára és érdekében.
|
|---|