A SA-SA Kft. komplex elemzése a 2016., 2017. és 2018. évi beszámolók alapján
A SA-SA Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 1995.01.06.-án alakult, jelenleg jegyzett tőkéje 6 millió Ft. Napjainkban a vállalkozás nettó árbevételének 95%-át az exportértékesítés teszi ki. Németországba és Ausztriába gyártunk különböző acélszerkezeteket, targonca alkatrészeket, ala...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | A SA-SA Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 1995.01.06.-án alakult, jelenleg jegyzett tőkéje 6 millió Ft. Napjainkban a vállalkozás nettó árbevételének 95%-át az exportértékesítés teszi ki. Németországba és Ausztriába gyártunk különböző acélszerkezeteket, targonca alkatrészeket, alagútfúró gépekhez részegységeket. Szakdolgozatom témája a SA-SA Kft. 2016., 2017. és 2018. évi vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetének elemzése. Munkám során a vállalat mérleg- és eredménykimutatás-adatait használtam fel. Elemzésem megalapozottságát, a konklúzió megállapítását a beszámoló adatai és a felhasznált szakirodalom segítette. A három év alatt bekövetkezett változásokat táblázatokkal és ábrákkal szemléltettem. Az első három fejezet történeti és elméleti áttekintés, kezdve a cégbemutatással, majd a komplex elemzés szükségességére hívva fel a figyelmet. A dolgozat érdemi része a negyedik fejezettől a vagyoni helyzet elemzésével, az eszközök és források vizsgálatával kezdődik. Megállapítottam, hogy az eszközök két mérlegfőcsoportra oszthatók, a befektetett eszközökre és a forgóeszközökre, melyek hasonló arányban jelennek meg a társaság mérlegében. A befektetett eszközök több mint 99%-os részét a tárgyi eszközök alkotják, a forgóeszközök között pedig legnagyobb arányban a forgatási célú értékpapírok szerepelnek. A források 70-80%-át a saját tőke teszi ki. A kötelezettségek a források 18-23%-át jelentik, azon belül pedig a rövid lejáratú kötelezettségek vannak többségben. A vagyoni helyzet mélyrehatóbb elemzése céljából úgynevezett fedezettségi mutatókat is számoltam, melyekkel arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalkozás rendelkezik kellő mértékű saját forrással a befektetett eszközei fedezettségére. Ezért a hosszú lejáratú kötelezettségeket nem kell bevonni a tartós eszköz tartós forrással történő finanszírozáshoz. Az ötödik fejezet a pénzügyi helyzet elemzésével folytatódik, mellyel megnéztem hogyan alakult a társaság adósságállománya. A vállalat hosszú lejáratú kötelezettségei 2016-ról 2017-re egy beruházás miatt több mint kétszeresére emelkedtek. Az adósságállomány mutatóiból arra következtetek, hogy a tartós forrásokon belül elhanyagolható az idegen források aránya, a saját tőke sokszorosan fedezi a hosszú lejáratú kötelezettségek értékét. A likviditási helyzet vizsgálatával azt tapasztaltam, hogy a társaságnak nincsenek rövidtávú fizetési nehézségei, de túl sok a lekötetlen pénzeszköze. Likviditási szempontból ez előnyös, de hosszútávon jelentős nyereségkiesést jelenthet. A jövedelmezőség elemzését jövedelmezőségi mutatókkal és a hatékonyság vizsgálatával végeztem, majd konstatáltam, hogy a gazdasági társaság jövedelmezőségi helyzete pozitív irányba változott. A bevételek nyereségtartalma csökkent az évek alatt, de a kapott eredmény így is kielégítő. Az élőmunka arányos jövedelmezőség a vizsgált években pozitív irányba mozdult, az eredmény javulását ugyanakkora létszám mellett sikerült elérni, ebből arra következtetek, hogy javult a létszámkapacitás kihasználtsága. A vállalkozás komplex hatékonysága nem érte el az elvárt eredményeket, de 2018-ra jelentős mértékben pozitív irányba változott. A megnövekedett túlóra és bérszínvonal következményeképp az élőmunka- és a bérhatékonyság emelkedett. Az eszközhatékonyság nem mondható kedvezőnek, de évről évre javul. Röviden összefoglalva megállapítottam, hogy a vállalkozásnak nincsenek működésbeli és finanszírozási problémái. A vizsgált három évben növekedtek a vállalkozás eredményei és a hatékonyság is fejlődött. Javaslom a vállalkozás szabad pénzeszközeinek befektetését, valamint további beruházások megvalósítását. Az újabb eszközbeszerzések növelnék a vállalkozás munkahelyteremtő képességét, vevőkör bővítését, ami további nyereséget eredményezhet. |
|---|