Mezőgazdasági őstermelők adózása, elszámolási sajátosságai

Záródolgozatomban bemutattam az őstermelőkkel kapcsolatos fogalmakat, tevékenységeket. Röviden összefoglaltam, hogy milyen támogatásokat pályázhatnak az őstermelők bizonyos feltételek megvalósulása esettén, illetve, hogy ezekkel a támogatásokkal milyen célokat próbál megvalósítani a kormány és az Eu...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Pál Bettina
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Dokumentum-elérés
Description
Summary:Záródolgozatomban bemutattam az őstermelőkkel kapcsolatos fogalmakat, tevékenységeket. Röviden összefoglaltam, hogy milyen támogatásokat pályázhatnak az őstermelők bizonyos feltételek megvalósulása esettén, illetve, hogy ezekkel a támogatásokkal milyen célokat próbál megvalósítani a kormány és az Európai Unió. Ezek a támogatások főképp a mezőgazdasági ágazat jövedelmezőségi problémáinak az ellentételezése miatt szükségesek. Rendszerbe foglaltam az általuk választható adózási formákat, az ezekhez kapcsolódó járulékfizetési és nyilvántartásvezetési kötelezettséget. Kifejtettem, hogy a választott adózási mód milyen adóelőnyt biztosít a termelő számára, melyiket érdemes választania annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetnie. Úgy gondolom, hogy bár a tételes költségelszámolás választása több nyilvántartási kötelezettséget von maga után, mégis ez a legoptimálisabb megoldás sok esetben. Ennek oka, hogy a tételes költségelszámolást választó kistermelők 40 százalék költséghányadot érvényesíthetnek. A hazai mezőgazdaság teljesítményén túl kitértem az európai mezőgazdaság helyzetére is, annak érdekében, hogy átláthatóbban lehessen látni a mezőgazdasággal kapcsolatosan elérendő célokat, az ennek érdekében hozott intézkedéseket, illetve a fennmaradó és megjelenő problémákat. Általánosságban az mondható el, hogy a mezőgazdaság teljesítménye növekedett mind hazánkban, mind az Európai Unióban. Globális probléma maradt azonban az egyre szélsőségesebb éghajlat, amit támogatások folyósításával próbálnak kompenzálni, illetve egyre inkább megjelenik az elöregedő mezőgazdasági társadalom problémája. Ennek a helyzetnek javítása érdekében külön támogatásokat nyújtanak a fiatal és a tevékenységüket kezdő őstermelőknek. A gyakorlati helyemen végzett kutatásom során a 2015-2019-es évekre vonatkozóan összegyűjtött adatok alapján elemzéseket végeztem, trendeket vizsgáltam az őstermelőkkel kapcsolatosan. A mintában szereplő őstermelők többségére jellemző, hogy már régóta, több, mint 15 éve tevékenykedik, illetve a termelők közel fele közös őstermelői igazolvány alapján folytatja tevékenységét. Összehasonlításokkal bemutattam, hogy milyen számszerű különbségek vannak két adózási mód választása között. Így például szemléltetni tudtam, hogy mekkora adóterhe keletkezne az átalányadózóknak, ha 10 %-os költséghányad módszerét alkalmaznák, illetve akkor, ha a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők nem tudnák elosztani egymás közt a bevételüket és költségüket. Mindkettőnek az eredménye magasabb adókötelezettséget mutatott, mint ami eredetileg keletkezett a jövedelmük alapján. Ez azt jelenti, hogy másik jövedelemszámítási módszer választása, illetve a közös őstermelői igazolvány elhagyása hátránnyal járna számukra, ezen megoldásokkal jelentős összegű adómegtakarítást mutattam ki. Négy hipotézist fogalmaztam meg, melyek bizonyítása érdekében elvégzett összefüggés-vizsgálatok kimutatták, hogy az adózási mód választásában sem a működési időtartam, sem a közös őstermelői igazolvány lehetősége nem számít befolyásoló tényezőnek. A tényleges költségek bevételhez viszonyított aránya azonban már hatással van az adózási mód választására. Minél nagyobb költségaránnyal rendelkezik az őstermelő, annál jellemzőbb a tételes költségelszámolás választása. A számításokból kiderül, hogy a 10%-os költséghányad alkalmazásában a 100 ezer forintos adókedvezménynek a lehetősége sincs hatással az adókötelezettség érdemi csökkentésére. Ezen vizsgálatok elvégzésével elértem célomat, hogy bemutassam az adózási módokra vonatkozó összefüggéseket, illetve, hogy számszerűen is kimutassam, mely adózási mód az optimális az adózók számára. A vizsgálat és a dolgozatom összeállítása tanulságos volt, sok olyan gyakorlati tapasztalatot szereztem általa az őstermelők adózásával, elszámolásaival kapcsolatban, amit később hasznosíthatok mind a tanulmányaim, mind a későbbi munkám során. A gyakorlat alatt megtanulhattam ezeknek a gazdasági egységeknek az adózási feladatait elvégezni és ezt a tudást igyekeztem a dolgozatomban átadni. Ezekkel az ismeretekkel szeretném segíteni a leendő könyvelőket, illetve a tevékenységüket megkezdő termelőket eligazodni az őstermelőkkel kapcsolatos fogalmak, támogatások és a lehetséges adózási módok között.