| Summary: | Szakdolgozatomban a Balatoni Hajózási Zrt. vagyoni- pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzését választottam három üzleti évre vonatkozóan, a 2017. évi, 2018. évi és 2019. évi beszámolók, mérlegek és eredménykimutatások adatai segítségével. Szakdolgozatom két, egymástól teljesen nem elkülöníthető részre bontható. Az első, és egyben rövidebb felében a gyakorlati helyem bemutatása, és annak történeti ismertetése volt a cél, hiszen úgy gondolom ahhoz, hogy egy vállalkozás teljes elemzése elkészíthető legyen, illetve annak értékelése érthetővé váljon, teljeskörű ismeretséget kell szereznünk az adott társaságról.A dolgozatom további részében következik a témám részletes kifejtése, azaz a gyakorlati része, a választott cég elemzése. Több, egymást követő (legtöbb esetben 3) évre kiterjed az elemzés, hiszen egyes mutatók változásai, azok elemzése és ok-okozati összefüggéseinek kikövetkeztetése csak ily módon valósulhat meg teljeskörűen. A társaság részletes elemzését a vagyoni helyzet vizsgálatával kezdtem. A vagyonszerkezet vizsgálatának köszönhetően megnéztem a tartós források és a tartósan lekötött eszközök egymáshoz mért viszonyát, melyből kiderül, hogy az állam 6 milliárd Ft-os pénzbeli hozzájárulása végett a társaság saját tőkéje több mint kétszeresére nőtt, így a mutató értékei jelentősen megemelkedtek az előző évekhez képest. A Hajózás tőkeszerkezeti mutatói is kedvezően alakultak, ami szintén az előbb említett eseménynek köszönhető. A vagyoni helyzet után a társaság pénzügyi helyzetét elemeztem. A saját tőke növelésének köszönhetően a társaság adósságállománya rendkívül alacsony, azaz nincs szüksége idegen forrásra a kötelezettségek finanszírozásához, sőt akár többszörösen is képesek lennének megtéríteni azokat. Ezután a társaság jövedelmezőségi helyzetét vizsgáltam az eredménykimutatás adatai segítségével. A mutatók segítségével megállapítható a 21%-os forgalomnövekedés, amely csak alacsonyabb nyereséghányad mellett volt elérhető, azaz a bevételek nyereségtartalma kis mértékben csökkent. Végül pedig a társaság hatékonyságát elemeztem komplex és parciális mutatók segítségével. Amit kiemelnék, az a tőkehatékonyság, hiszen 2019-ben jelentősen visszaesett a mutató értéke a jegyzett tőke megemelése következtében, ami miatt úgy tűnik mintha jelentősen romlott volna a társaság tőkehatékonysága. Pedig valójában, ha nem történt volna ilyen mértékű változás a jegyzett tőkében, akkor a tőkehatékonyság mutatója tovább emelkedett volna. A Bevezetésben feltett kérdésemre talán már a dolgozat első szakaszában kideríthető, de annak végig olvasása során egyértelműen bebizonyítható a válasz, miszerint a társaságra nagy hatással volt a 2019-ben bekövetkezett, államra átruházott részvények értéke, illetve az állam által teljesített tőkeemelés. Ez legjobban talán a Likviditás vizsgálata című részben látszik: a likviditási mérlegnél már a két vizsgált időszakban fellelhető a mérlegfőösszegek közötti nagy jelentőségű, közel kétszeres mértékű növekedés, amelyre az eszköz oldalon található bankbetétek, valamint a forrás oldalon megjelenő jegyzett tőke növekedése vezetett. Mindezen változások a részvények átruházásáig vezetnek vissza, amellyel kapcsolatban szakdolgozatom hipotézisét is megfogalmaztam. A tulajdonosi struktúra megváltozása tehát fontos változásokat okoz nemcsak a vállalkozás vezetésében, hanem annak vagyonában is, viszont úgy érzékelem, hogy mindezek ellenére a cég versenytársak hiányában csak erősödött, működése a korábbi évekhez hasonlóan folyamatos, megbízható, a jogszabályoknak megfelelően működik. Véleményem szerint a társaság beszámolójával megfelel a Számviteli törvényben megfogalmazott paragrafusoknak, hiszen akár a külső elemzők számára elérhető információ nagyságából is teljeskörű elemzés hajtható végre, eleget téve a piacgazdaság tökéletes működéséhez.
|
|---|