| Summary: | Záródolgozatom bevezetésében két kérdést tettem fel a témát illetően, amelyekre dolgozatom tartalmában választ adva tárgyaltam a választott témaköröm, tehát a bérgazdálkodás, béren kívüli juttatás és a cafeteria rendszert. A két kérdés, hogy az egyes elemek milyen okokból kedveznek mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat tekintve. A kérdések természetesen összefüggésben vannak egymással. A munkáltatók szempontjából fontos, hogy munkavállalóik minél magasabb szinten teljesítsenek, amelynek érdekében ösztönözniük kell a dolgozókat, és nem utolsó sorban a munkavállalókat meg is kell tudni tartani. Ez okból kifolyólag indítottam a dolgozatomat az ösztönzésmenedzsment lényegi kifejtésével, hiszen ennek célja, a humán tőke megszerzése és megtartása. Munkáltatói oldalról tehát a legfontosabb a motiválás és az ösztönzés, ennek beteljesülése mind a két fél számára kedvező, előnyökkel jár, hiszen a munkáltató eléri a motiválás által a kívánt hatékonyságot és produktivitást, ami a magas szintű teljesítményhez, valamint a vállalat sikeresebbé válásához vezet. Amennyiben ez a bizonyos ösztönzés a legkedvezőbben hat, annyiban a munkavállaló érdekeltségét is növelni lehet a vállalat számára is hasznos tevékenységeket illetően, illetve ezek mellett természetesen a pluszjuttatások is motiváló hatással vannak a munkavállalók számára, amelyeket sok esetben teljesítményük fejében kaphatnak. Ezáltal dolgozatom lényegi pontjai között megtalálható a teljesítménybér (előre meghatározott teljesítménykövetelmény függvényében járó juttatás) és teljesítménybér rendszer kifejtése, az elemek tárgyalása* mellett. Ehhez kapcsolódóan természetesen az időbérrendszer is, valamint a felső vezetők ösztönzése is dolgozatom témája, hiszen ez a „hármas” alkotja a bérezési rendszert. *A bérezési rendszerek mellett a munkabér és elemeiről, mint anyagi juttatásokról is szó esik. A főbb anyagi juttatások, nem mások, mint a személyi alapbér, és a változó bérelemek (bónusz/ jutalom, prémium, jutalék). Az ösztönzési rendszerhez tartozik ezek mellett a nem anyagi juttatások is, mint a képzési lehetőségek, előmenetel, elismerés stb. A dolgozatom hátralévő részében a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokról, valamint a cafeteria rendszerről esik szó részletesen. A béren kívüli juttatások kedveznek mind a munkáltatók számára, hiszen kisebb költséggel járnak, mint a munkabérjuttatás, illetve a munkáltatók számára egyértelmű előnyt említhetünk meg. Lehetőség van arra, hogy minden munkavállaló saját maga, igényeit és anyagi körülményeit ismerve, maguk állítsák össze az egyéni juttatási csomagjaikat. Két legkedveltebb formája a SZÉP Kártya és az Erzsébet utalvány. Utóbbiról már csak múlt időben szólva, melynek oka nem más, hogy 2019-től megszűntették az Erzsébet utalvány kedvezményes adózását. A cafeteria alatt a béren kívüli, az adómentes juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat értjük. A cafeteria angol szóból származik, mely önkiszolgáló éttermet jelent, ebből következik a fentebb említett tény, miszerint a munkavállalók „önkiszolgáló” módon kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő juttatási csomagot a keretösszegen belül. Tehát a cafeteria egy rugalmas eszköz, amelynek segítségével a béren kívüli juttatások szabályozására van lehetőség. Lehetőségem volt egy vállalat cafeteria és bérgazdálkodását megismernem, így dolgozatom lezárásaképpen bemutattam a gazdasági társaság tevékenységét, létszámának alakulását, munkaköreit, munkaidő beosztását és természetesen az ösztönzési,- bér,-és cafeteria rendszerét is. Dolgozatom elkészítése során azt a következtetést tudtam levonni a témát illetően, miszerint a gazdaság egészére nézve pozitív hatással van a béren kívüli juttatások alkalmazása, a rugalmas cafeteria rendszer, ösztönző hatásának köszönhetően. Hiszen azáltal, hogy mind a munkavállalóknak, illetve mind a munkáltatóknak segítséget, támogatást jelent, a gazdaság egészét tekintve is kedvező előnyökkel jár a rendszer alkalmazása.
|
|---|