| Summary: | A költségszámvitel területét körüljárva mutattam rá a költség, kiadás, ráfordítás közötti kapcsolatra és a különbségekre egyaránt. A számvitelnek azon területét, amelyet a költségekkel kapcsolatos információk rögzítésére, összefoglalására és jelentésére alkalmazunk, költségelszámolásnak nevezzük. A költségelszámolásnak több lehetséges változata is van, melyeket részletesen be is mutattam. Ezeket a következtetéseket lehet levonni a legvégén: legfőbb feladata a költségek megállapítása (csoportosítása) és azok ellenőrzése; segít a döntésben az eladási árak megállapításával kapcsolatban, a jövőbeni tervek és azok végrehajtásának összeállításában; fokozza a pénzügyi számvitel hatékonyságát, mivel alapvető és elengedhetetlen információkat biztosít a döntéshozatalhoz; a vezetőknek a jelentéseket – riportokat - rendszeresen, meghatározott időközönként készítik, szemben a pénzügyi számvitel keretében készített beszámolóval, ami az üzleti év lezárta után kerül összeállításra; közérthetően és konkrétan meghatározza a munkához, termékhez, projekthez, szerződéshez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, ezáltal felszínre kerül, hogy mely területet nem érdemes tovább végezni. Míg a pénzügyi számvitel által biztosított információk alkalmasak az összehasonlításra (évek vagy esetleg az iparágban hasonló tulajdonsággal bírók teljesítményéhez viszonyításához), nem elégséges a jövőbeni tervek összeállítására, emiatt a kettő együttes vezetése adja meg a tökéletes optimumot. Szakdolgozatom legvégén a könyvelő szakmában bekövetkezett változásokra tértem ki. Leginkább arra, hogy a digitalizációs folyamatok alapjaiban rengették meg a szakmát. Az előírt követelmények mielőbbi betartását ráadásul a koronavírus járvány még fel is gyorsította. A rendszer azonban még nem úgy működik, ahogy kellene. Egyelőre rengeteg többletfeladat terhelődött a könyvelőirodákra, a beharangozott bürokráciacsökkentés eddig nem következett be. Azonban a híresztelésekkel ellentétben a könyvelőkre igen is szükséges van, úgy gondolom még elég sokáig. Munkaszámok használatával kiváltjuk lényegében a költséghelyekre és a költségviselőkre történő rögzítést. Ezen munkaszámok hivatottak arra, hogy a költségek, szerződések, beruházások egymástól jól elkülöníthetőek legyenek. És pontosan megadják, hogy a költségek mivel kapcsolatban merültek fel. Profitcentrumokat tudunk létrehozni, és egyértelmű lesz, hogy az adott munka veszteséges vagy nyereséges-e. A véleményen szerint a jövőbeli könyvelői tevékenység egy komplexebb, ellenőrzési és elemzési feladatköröket magában foglaló munkakörré válik. Folyamatosan követni kell az adóváltozásokat, a jogszabályi változásokat, és ezeket felhasználva minél hatékonyabb tanácsokkal kell szolgálni a vállalkozásoknak a legjobb és legeredményesebb működésükhöz.
|
|---|