Biogazdálkodás indítása Magyarországon
Dolgozatom célja, hogy bemutassam a biogazdálkodás gyakorlatát Magyarországon és ismertessem az ökológiai gazdálkodás jellemzőit. Jó és rossz példákon keresztül szeretném bemutatni ezen gazdálkodási forma felépítésének és fenntartásának nehézségeit, akadályoztató tényezőit és egyben a benne rejlő vá...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Dolgozatom célja, hogy bemutassam a biogazdálkodás gyakorlatát Magyarországon és ismertessem az ökológiai gazdálkodás jellemzőit. Jó és rossz példákon keresztül szeretném bemutatni ezen gazdálkodási forma felépítésének és fenntartásának nehézségeit, akadályoztató tényezőit és egyben a benne rejlő vállalkozási lehetőségeket. A fogalmi háttér tisztázását követően a szakirodalmi áttekintés a jogszabályi környezet bemutatása, a nemzetközi és hazai szabályozási rendszer ismertetése mellett a minősítési rendszerekre, valamint a pályázati lehetőségekre is kitér. A jó gyakorlat alfejezetben olyan példákat fogok bemutatni, ahol egy-egy család döntött a hagyományos, természetes gazdálkodás mellett, megőrizve elődeik tudását vagy akár olyan gazdák, akik a várostól távol a semmiből felépítve hozták létre jól működő gazdaságukat. Ezt követően egy elemző részben az elmúlt évtizedekre vonatkozóan, különös tekintettel a hazai ökológiai gazdálkodással kapcsolatos statisztikai adatokat ismertetném. Hipotézisem szerint az adatok alátámasztják majd, hogy egyre nagyobb arányban jelenik meg a növénytermesztésben is a biogazdálkodás. A környezetvédelmi, növénytermesztési és agrárgazdálkodási szakmai ismeretek függvényében nagy valószínűséggel a területválasztás is döntő szereppel bír a sikeresség elérésében. A földterület minősége nagymértékben befolyásolhatja az adott területen jó hatékonysággal előállítható javakat. A telephelyválasztás esetében pedig egyrészt a helyi munkaerő, a segítő kezek megléte, másrészt a vásárló bázistól való távolság is jelentős tényező. A szociális, társadalmi szempontokat is ajánlott figyelembe venni. Növénytermesztés során a termőföld regenerálódását követően, a korábbi gazdálkodásokat követően az igénybe vett földet több éven keresztül, kb. 2-3 éven át érdemes pihentetni. Szem előtt kell tartani a vetőmag származását is, hiszen annak előállítása során is számos kemikáliát szoktak sajnos használni. Ökológiai gazdálkodás esetében a tápanyagpótlás és a növényvédőszerek alkalmazása nem történhet semmilyen műtrágya és káros, mérgező anyagok felhasználásával, kizárólag szerves eredetű, a növényekbe be nem épülő, fel nem szívódó szerek lehetnek, amelyek vízzel könnyen lemoshatók. A rovarirtószerek közül pedig minimális, 10-nél is kevesebbszer engedélyezett a közel 500 létező vegyszerből, és adalékanyag esetében is jóval kevesebb használható ökogazdaságokban, mint a hagyományos gazdaságokban. Megfigyelhető, hogy egyes helyeken jellemzően inkább egy-egy termékre fektetik a hangsúlyt, míg más gazdaságokban több összeillő, egyfajta arculatot biztosító termékpalettával foglalkoznak. Példákon keresztül megpróbálom majd bemutatni, hogy mikor célszerű az egyiket és mikor a másik megoldást választani. Az ökológiai gazdálkodásnak egyre nagyobb turisztikai része is van. Megjelentek a termelés mellett a gazdálkodási formát népszerűsítő, idegenforgalmat kihasználó gazdaságok, ökofarmok is. A környezettudatos szemlélet, az egészséges életmód, a hagyományos mezőgazdasági forma ismertetése, szemléletformálás a cél, a saját termelésű áruk eladása és az önfenntartás mellett. A Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum például feladatául a paraszti kultúra ápolását és továbbadását tűzte ki célul, és ennek keretében az odalátogató vendégek az ősi, hagyományos munkaeszközöket, étkezési és tartósítási eljárásokat is megismerhetik, mindamellett, hogy egyedi, helyben készített termékeket is vásárolhatnak. A biodiverzitás az élővilág sokszínűségét és a hagyományos módszerek, eljárások továbbítását is jelentheti egyben. Térségalakító és vidékfejlesztő feladatot is betölthet egy ökológiai gazdálkodás indítása. Zöldmezős beruházásként érintetlen területek kerülhetnek beépítésre a természetközeli állapot fenntartásával. Másrészt pedig akár elhagyott helységeket is feltámaszthatnak a visszatérő természetkedvelők, lelkes gazdálkodni vágyók, vagy éppen a várostól menekülők, akik sokszor teljesen kihalt helyeket népesítenek be újra. A fiatal generáció esetében ez egy új lehetőség, egy másfajta életkezdés, mint a manapság oly jellemző albérletfenntartás az egzisztencia megteremtéséig. Fontos a lépték megválasztása is. Milyen méretű területet képes még ellátni egy család, egy vállalkozás, egy nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodás? Melyik mellett érdemes dönteni? Végül, de nem utolsó sorban pedig közgazdász szakos hallgatóként a vállalkozásindítás kérdéseivel, adminisztratív teendőkkel és egy vállalkozás fenntartásával szeretném zárni majd dolgozatomat. Milyen teendőkkel jár, milyen szervezetekhez kell fordulni egy biogazdálkodás elindításánál? Ki kell-e váltani az őstermelői igazolványt? Milyen járulékok befizetésére kötelezik a gazdákat? |
|---|