Világjárványok és azok gazdasági következményei

Már a történelem során megfigyelhető volt, hogy a világjárványok időről-időre visszatérnek nehéz helyzetbe hozva ezzel az emberiséget, ezáltal a gazdaságot is. A járványok kezelése mindig nehéz feladat, hiszen minden esetben más-más helyzettel kell szembenézni, a lehető leghamarabb jól cselekedni. A...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Fehér Boglárka
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 05453nta a2200241 i 4500
001 dolg25746
005 20220421091041.0
008 210914suuuu hu om 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Fehér Boglárka 
245 1 0 |a Világjárványok és azok gazdasági következményei  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Boglárka Fehér 
520 3 |a Már a történelem során megfigyelhető volt, hogy a világjárványok időről-időre visszatérnek nehéz helyzetbe hozva ezzel az emberiséget, ezáltal a gazdaságot is. A járványok kezelése mindig nehéz feladat, hiszen minden esetben más-más helyzettel kell szembenézni, a lehető leghamarabb jól cselekedni. A téma aktualitását adja, hogy jelen pillanatban a Covid-19 okoz pandémikus helyzetet a világban, éppen emiatt igyekeztem feltérképezni a járványok gazdasági hatásait. Fontosnak tartok megemlíteni a gazdasági változások szempontjából fontos néhány korábbi járványt. Például a kolerapandémiák hatására kezdték el kiépíteni az ivóvíz-, csatornahálózatot, valamint felismerték a közegészségügy fontosságát. A spanyolnátha a nemzetközi egészségügyi együttműködés fontosságára ébresztette rá az embereket. A pozitív hatások mellett szinte minden esetben negatív hatások érvényesültek többségében, például a SARS komoly gazdasági károkat okozott több országban. A H1N1 a nagy gazdasági világválság idején tombolt, emiatt a gazdaságra gyakorolt hatásai egyértelműen nem elkülöníthetőek a világválság okozta károktól. És a jelenünk…a Covid-19. A koronavírus járvány terjedését a világ minden pontján igyekeztek kezelni, szinte mindenütt a távolságtartásra helyezték a hangsúlyt, a maszkviselés mára már általánossá vált zárt terekben. Hazánkban is számos intézkedést hoztak a robbanásszerű terjedés megakadályozása érdekében, mint például a kijárási korlátozások bevezetése, időseknek védett vásárlási idősáv létrehozása, digitális oktatás bevezetése, maszkviselés kötelezővé tétele, vendéglátó egységek bezárása, rendezvények korlátozása. Valamint a határokon ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést, személyforgalomban történő határátlépés után karantén vár a beutazókra, a gazdasági ügyben hazánkba érkezők szabadon utazhatnak be az ország területére. Az állam igyekezett segíteni a hazai gazdasági szereplőkön, az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédjék, ezért bizonyos ágazatokban elengedtek járulékokat, támogatták a csökkentett munkaidős foglalkoztatást, vagy éppen átvállalták a dolgozók bérének bizonyos hányadát. Kiemelten fontos intézkedés még a hitelmoratórium, hisz ezzel nem csak a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat segítették, hanem az anyagi gondokkal küzdő háztartásoknak is jelentős könnyebbséget jelentett a törlesztés felfüggesztése. Kutatómunkám során kiderült számomra, hogy ennek ellenére a hazai GDP jelentősen visszaesett a 2019-es évhez viszonyítva. A pandémikus helyzet kihívás elé állította a hazai gazdasági szereplőket, a koronavírus válság leküzdésében a vállalatoknak a válságmenedzsmentre kell fókuszálniuk, ám a szakirodalmakban olvasható módszerek inkább a nagyvállalatok körében elterjedtek, a kisvállalkozások esetében sokkal inkább az ösztönök, megérzések alapján hozott döntések jellemzőek. A hazai kkv-szektor jelentős része ennek ellenére, jól vette az akadályokat. A vállalkozások jelentős részét negatívan érintette a válsághelyzet, főképp a leállásra kényszerülő ágazatokat, mint a turizmus, vendéglátás. A legtöbb esetben a munkaerő gazdálkodás okozott problémát, a kkv-k igyekeztek megtartani munkavállalóikat, ám pénzügyi tartalékok szűkében kénytelenek voltak valamilyen intézkedéseket hozni, amennyiben lehetséges volt otthoni munkavégzésre tértek át, de jellemző volt a munkaidő csökkentése, elbocsátások is. A pénzügyi helyzet romlásával csökkent a beruházási kedv is, a gyorsabban megtérülő beruházások kerültek előtérbe. Valamint megfigyelhető volt a vállalkozási kedv csökkenése is, ám a megszűnések számát illetően nincsenek kiugró adatok, vélhetően ez változni fog a járvány elhúzódása esetén. A jelenlegi pandémikus helyzet, és az általa okozott bizonytalanság az élet minden területén nehézségeket okoz, nem csak a gazdaságot, hanem az egészségügyet is nehéz helyzetbe hozza. A jelenlegi gazdasági helyzetből a kilábalás biztosan egy hosszadalmas folyamat lesz, ám jelenleg maximum becsléseket lehet tenni, hiszen a jelenleg is tartó járványhelyzetben várjuk a helyzet alakulását, de a kifejlesztett vakcina reményt adhat arra, hogy az élet belátható időn belül visszatérjen a normális kerékvágásba. 
695 |a Covid-19 - Koronavírus 
695 |a gazdaság 
695 |a gazdaságvédelem 
695 |a járvány 
695 |a kis- és középvállalkozás - KKV 
695 |a pandémia - világjárvány 
695 |a válsághelyzet 
695 |a válságmenedzsment 
700 2 |a Deákné Gál Anikó  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25746/1/feh%C3%A9r_bogl%C3%A1rka_2021jan.pdf  |z Dokumentum-elérés