| Summary: | Szakdolgozatom középpontjában a 2018-ban bevezetett kötelező számlaadat-szolgáltatás áll, mivel aktualitását tekintve elmondható, hogy napjainkban is terítéken van, hiszen folyamatosan változik és bővül a szolgáltatásra kötelezettek köre, emiatt pedig egyre több embert érint és foglalkoztat a helyzet alakulása. A bevezetést követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bemutatásával indítottam a dolgozatomat, majd a számlázáshoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, jogszabályokat foglaltam össze, így vezetve fel az online számlaadat-szolgáltatást, melyet az indulástól végigkísértem. Ismertettem a bevezetés céljait, a legfontosabb követelményeket, valamint a kezdetben és napjainkban adatszolgáltatásra kötelezettek körét is. A fejezet tartalmazza továbbá a szankciókat, a rendszer eddig elért sikereit és a felmerülő kérdéseket. Az adóhivatal által létrehozott Online Számla rendszerről – mely a kötelező adatszolgáltatás teljesítésének érdekében született meg – összefoglaltam a legfontosabb tudnivalókat és összegyűjtöttem a leggyakrabban előforduló hibákat. Szót ejtettem az Online Számlázó programról és a mobilapplikációról is, melyek az Online Számla rendszer nyújtotta lehetőségek. Külön fejezetet szenteltem az úgy nevezett Online Számla 2.0-nak, mely a 2020. július 1-től bevezetett változtatásokat foglalja össze. Minden oldalról megvizsgáltam a módosításokat, így a jogszabályi és az adatstruktúrában bekövetkezett átalakulásokat is. Összehasonlítottam a felhasználói és fejlesztői oldalak újdonságait, illetve kitértem a nyomtatvány-alapú számla használat jövőjére és az újabb, 2021-ben életbe lépő változtatásokra. Az elméleti részt követően – az ebből nyert információk alapján – 6 hipotézist fogalmaztam meg. Az ezekhez szükséges válaszok megtalálásához kétirányú kutatást végeztem, melynek keretében egyrészt az adóhivatal oldalát vizsgáltam, másrészt könyvelői szemszögből értékeltem a kötelező adatszolgáltatást. Az adóhatóságnál főként azt vizsgáltam, hogy hogyan tudják hasznosítani a rendszerből nyert adatokat, ezeket pedig példákon keresztül mutattam be. A könyvelői vélemények megismerésére egy kérdőívet hoztam létre, mely részben a számviteli szolgáltatókat érintette, részben az ügyfeleiket. A kutatásból nyert eredményeket diagramokon ábrázoltam, illetve értékeltem. Ezek után aztán elvégeztem az előzetesen megfogalmazott hipotéziseim vizsgálatát és levontam a kutatásból a következtetéseket. A befejezésben összegeztem a dolgozatom során tapasztaltakat, értékeltem a számlaadat-szolgáltatást a saját szemszögemből, illetve javaslatokat tettem a problémák megoldására.
|
|---|