A helyi adózási rendszer és szerepe Magyarországon az önkormányzati gazdálkodásban
Szakdolgozatomban a helyi adózási rendszert, valamint annak szerepét mutattam be az önkormányzati gazdálkodásban. Ez utóbbit Gellénháza Község Önkormányzata tevékenységének alapján vizsgáltam. Először a választott témaköröm elméletét mutattam be, majd ezt követően már konkrétabban vizsgáltam a helyi...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Szakdolgozatomban a helyi adózási rendszert, valamint annak szerepét mutattam be az önkormányzati gazdálkodásban. Ez utóbbit Gellénháza Község Önkormányzata tevékenységének alapján vizsgáltam. Először a választott témaköröm elméletét mutattam be, majd ezt követően már konkrétabban vizsgáltam a helyi adónemek szerepét az önkormányzati gazdálkodásban. A dolgozatom első felében bemutattam, hogy a helyi adózás miként változott az évszázadok során hazánkban a legfontosabb reformokon keresztül. Ezután kitértem a helyi adózási rendszer szabályozására, valamint beszéltem arról, hogy mit jelent maga az adó, milyen funkciói vannak, valamint hogy milyen elveknek kell megfelelnie a különböző adónemeknek. A dolgozatom második felében a helyi adózási rendszer vizsgálatát Gellénháza Község Önkormányzatának 2017-2019. évi adatai alapján végeztem el, és az elemzéshez szükséges adatokat az éves költségvetési beszámolókból, valamint az éves adózási összesítőkből használtam fel. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat legjelentősebb bevételi forrása a működési célú támogatásokból származott, ennek aránya 32-38% között mozgott, és évről évre nőtt, előbb 7, majd 10%-kal. A teljesített helyi adóbevételekkel kapcsolatban elmondható, hogy az összes adóbevétel 90-94%-át a helyi iparűzési adó teszi ki, a magánszemélyek kommunális adója pedig a maradék 6-10%-ot adja. Ezek az arányok 2021-től biztosan változni fognak, ezen belül a magánszemélyek kommunális adójának aránya nőni fog, míg a helyi iparűzési adó aránya csökkenni fog, mivel az állam elvette 2021-re az iparűzési adó felét a kis- és középvállalkozásoktól. Ezért ez mindenképpen nehéz helyzetbe hozta a közösséget, így a 2019 végén, 2020 első felében kezdeményezett fejlesztései az önkormányzatnak (pl.: fogászati rendelőben új segédeszközök beszerzése; új fogorvos finanszírozása; óvodában bölcsőde kialakítása; járda felújítások főutakon, mellékutakon; vízvezeték-rendszer korszerűsítése stb.) amelyek biztató képet festettek a falu fejlődéséről lelassulnak, megakadnak, mivel a túlélés a cél bár némelyik már befejeződött (pl.: óvodai bölcsőde kialakítása, fogászati segédeszközök beszerzése). A koronavírus-járványra hivatkozva a kormányi döntés értelmében elvették az önkormányzatoknak járó gépjárműadó 40%-át. Ezek a változások mindenféleképpen befolyásolják elsősorban az önkormányzat költségvetését, mivel így csökken majd a helyi adóknak, tehát a legfontosabb saját bevételnek az aránya a költségvetésen belül, így jobban függ majd az önkormányzat működése a jövőben a különböző támogatásokból, pályázatokból befolyt bevételekből, de mivel nincsenek tartozásai az önkormányzatnak, ezért elmondható, hogy a vizsgált évek során egy stabil, működő költségvetés alakult ki, és bár a jövőre nézve akadnak az előbb említett nehezítő tényezők, de ezektől függetlenül nincs kétségem afelől, hogy a jövőben is stabilan, megbízhatóan fog működni az önkormányzat. |
|---|