| Summary: | Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban rendkívül gyors fejlődést figyelhettünk meg. Egyre több cég lép nemzetközi színtérre, melyből következik, hogy a befektetők sem csak az országhatáron belül kötnek üzletet. Ahhoz, hogy a piac szereplői megfelelő képet kapjanak a külföldi vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, olyan rendszer létrehozására volt szükség, mely lehetővé teszi a különböző pénzügyi kimutatások összehasonlítását. Jelenleg a világon két ilyen nagy szabályozás létezik, IFRS (International Financial Reporting Standard), azaz a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Rendszer és a US GAAP (United States Generally Accepted Accountnig Principles), tehát az Egyesült Államok Általánosan Elfogadott Számviteli Elvei. Magyarország is célul tűzte ki az IFRS széleskörű hazai bevezetését, így egyre több vállalatnak kötelező, illetve még többen választhatják ezt a módszert éves pénzügyi kimutatásaik elkészítéséhez. Míg az amerikai vállalatok leányvállalatai elsősorban a US GAAP rendszerét használják. Azonban a magyar és nemzetközi számviteli szabályozások harmonizációja során komoly nehézségekbe ütköznek a vállalatok, és további problémát okoz, hogy folyamatosan új standardek kerülnek bevezetésre. Ilyen az IFRS 16 és az ASC 842 lízing standard is, mely a korábbi IAS 17-et és ASC 840-et váltotta fel 2019-től. Célom, hogy felfedjem és bemutassam, milyen változásokat hoznak az új lízingstandardek, hogyan jelennek meg a bevezetése után a könyvekben a lízingügyletek mind a lízingbeadóknál, mind a lízingbevevőknél. Továbbá szeretném szemléltetni, hogy milyen nehézségekkel kell számolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamelyik nemzetközi szabályozás szerint készítik a beszámolójukat. Módszertant tekintve munkám során alkalmazok mind primer, mind szekunder kutatást. Számos magyar, illetve idegen nyelvű szakirodalom, cikk segítségével mutatom be a téma elméleti hátterét, majd három külföldi cég Magyarországon működő leányvállalatával készített mélyinterjúm feldolgozásával prezentálom, hogy milyen formában érinti őket az IFRS 16, illetve az ASC 842, hogyan történik az átállás? Merülnek-e fel plusz költségek, illetve van-e, és ha van, milyen hatása van az új standardek alkalmazásának a vállalkozás működésére, pénzügyi helyzetére?
|
|---|