A kis- és középvállalkozások gazdasági és foglalkoztatási szerepe regionális kitekintésben a zalaszentgróti járásra fókuszálva
Szakdolgozatomban a 2004. évi a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti felosztás volt az irányadó, amelynek célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása. A Magyarország...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Szakdolgozatomban a 2004. évi a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti felosztás volt az irányadó, amelynek célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása. A Magyarországon működő vállalkozások döntő része (99,1%) a kis- és középvállalkozások csoportjába tartozik. A dolgozatban a Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalkozásokat elemeztem jellemzőik és gazdálkodási folyamataik szerint a 2017-2019-es évekre vonatkozóan. Célom a régió vállalkozásai gazdasági adatainak megismerése, összehasonlító elemzése. Az elemzéseket különböző statisztikai módszerekkel végeztem. Magyarországon az összes regisztrált vállalkozásnak kevesebb, mint a fele végzett tényleges tevékenységet 2019-ben, vagyis csupán a 42,4%-uk számít valóban működő vállalkozásnak. A régióban működő, a KKV törvény hatálya alá tartozó vállalkozások 95,4%-a mikrovállalkozásként, 4,0%-a kisvállalkozásként, illetve 0,6%-a középvállalkozásként működött. Az országos adatokhoz viszonyítva a társas vállalkozások 8,0%-át, az egyéni vállalkozóknak pedig 11,4%-át Nyugat-dunántúli illetőségű vállalkozások adták. A kis- és középvállalkozások körében a mikrovállalkozások biztosították a legtöbb kereseti lehetőséget a 2017 és 2019 közötti időszakban, ez idő alatt körükben 8,2%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma. A 2019-es évben a KKV szektor foglalkoztatta a magyarországi munkavállalók közel háromnegyedét (72,2%). A Nyugat-dunántúli régióban működő kis- és középvállalkozások 2019-ben 170 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, kevesebb mint egyhatodával (15,6%) többet az egy évvel korábbinál. Szakdolgozatomnak az is célja volt, hogy bemutassa és feltárja a zalaszentgróti járásban működő kis- és közepes vállalkozások tevékenységének eredményét, a vállalkozások számára kiírt pályázati lehetőségek kihasználtságát, a vállalkozásoknál foglalkoztatottak létszámát, átlagos bérüket, foglalkoztatási formájukat. A kutatás interneten keresztül történő kérdőív formájában készült. A járásban a mikrovállalkozások dominálnak, számukat tekintve a kitöltők 84,4%-a sorolta magát ebbe a kategóriába. A válaszadók felének (48,6%) az árbevétele 13 és 99,9 millió Ft közzé esett a 2019-es évben, ami átlagosan 24 millió Ft volt. A kérdőívet kitöltők válaszából kiderül, hogy a 2020-as árbevételre adott becslések alapján a 0-10% közötti árbevétel változás volt legnagyobb arányban, míg ötödének (20,1%) több, mint 10%-kal nőtt. Az építőiparban és a mezőgazdasági területen mutatkozik meg ez a növekedés. Az árbevétele lényegesen nem változott vagy csökkent a vállalkozások közel felének (42,9%). A kérdőív alapján a zalaszentgróti járásban tevékenykedő vállalkozások fő bevételi forrása döntően helyi ez 46,8%, míg a vállalkozások ötödének (20,8%) csak helyi értékesítésből származik. A válaszadók közel negyede (24,7%) úgy ítéli meg, hogy nincs versenytársa a piacon. A járásban működő vállalkozásoknak több, mint 80 százalékának nincs jelenleg hitele, de közel ötödének van. A hitellel rendelkezők vállalkozás indítás miatt, üzletfejlesztési célból, kutatási célból és tárgyi eszközök vásárlása céljából vettek fel hitelt/kölcsönt. A válaszadók 5,2%-a a covid-19 járvány miatt kényszerültek hitelfelvételre, ezek a területek a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás. A pályázat benyújtására feltett kérdésnél a kitöltők kevesebb mint a fele (48,1%) már adott be pályázatot, míg több mint a fele (51,9%) még nem adott, vagy nem is szeretne jelenleg valamilyen pályázatot benyújtani. A zalaszentgróti járás vállalkozásai összesen 208 db pályázatot adtak be, ebből 110 db a nyertes pályázat 1 997 450 m Ft összegben. A legnagyobb cég 67 főt foglalkoztat, a foglalkoztatottak átlagéletkora 39,4 év és az átlagos bruttó jövedelem pedig 275 300 Ft. Dolgozatomban – friss, hiteles adatok hiányában - a 2020 előtti kis- és középvállalkozásokat vizsgáltam. Az adatgyűjtés folyamán még javában tartott a Covid világjárvány harmadik hulláma Magyarországon, így a dolgozatomban bemutatott adatok ezen változó körülmények előtti állapotot tükrözik. Adatgyűjtésem során - bár megpróbáltam a 2020-ra vonatkozó adatokat felkutatni illetve bekérni – ebben nem jártam sikerrel. A későbbiekben érdekes lehet annak vizsgálata, hogy a dolgozatban bemutatott „alapállapotot” a Covid világjárvány milyen szinten módosította Magyarországon, a Nyugat-dunántúli régióban, kiemelten a Zalaszentgróti járásban. |
|---|