| Summary: | Szakdolgozatom célja a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház példáján keresztül bemutatni a költségvetési szervek készletgazdálkodását érintő folyamatokat. Valamint az Intézmény tekintetében jelenleg is fennálló rossz, vagy az ellátási láncot lassító folyamatok kiszűrése, és azokra megfelelő megoldás megtalálása. Az Intézmény bemutatását követően a második szakaszban ismertettem vizsgálatom tárgyát, a költségvetési szerveket egyre nagyobb mértékben érintő központosított közbeszerzések előnyeinek és hátrányainak vizsgálatát. Ennek keretében először az éves beszerzési tervet, majd a beszerzések lebonyolítását szabályozó törvényeket és rendeletek mutattam be. Így három különálló részre bontva a beszerzési eljárásokat, a saját hatáskörben lefolytatható beszerzésekre, a BVOP Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekre, illetve a központosított közbeszerzéseket. Ezen beszerzésekre vonatkozóan gyakorlati példákkal, pénzügyi és egyéb szempontok figyelembevételével megvizsgáltam a beszerzési eljárások előnyeit és hátrányait, majd az itt megismert információkat figyelembe véve, konklúziót vontam, és javaslatot tettem a beszerzési eljárás gördülékenységének javítására. A BVOP Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében túlságosan rugalmatlan a beszerzési eljárás, a bejelentési értékhatárok felülvizsgálata szükségszerű, mivel az egybeszámítási kötelezettség következtében a kis összegű beszerzések lebonyolítása is túlzottan bonyolulttá válik. A következő pontban a raktározási folyamatokra tértem át. Az alapfogalmak ismertetését követően a raktározási folyamatokat, az intézménynél kialakított raktárakat és kéziraktárakat mutattam be különös figyelmet fordítva az iszapüzem raktárra, és az ott előállított hévízi gyógyiszap pénzügyi elszámolására. Majd a raktározási folyamatok korszerűsítésére, és annak gyakorlati megvalósítására tértem ki. Ennek keretében az analitikai nyilvántartásunk teljes átdolgozása kerül így lehetőséget adva a készletszint automatikus monitorozására, a cikkszámok egyértelműsítésével pedig a beszerzési folyamatok optimalizálására, így csökkentve az intézmény sofőrjei által lebonyolított szállítások számát. A negyedik pontban a felesleges vagyontárgyak hasznosítására, selejtezésre tértem át. Bemutattam az alapvető fogalmakat, az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint tulajdonosi joggyakorlónk által megkövetelt eljárásokat. Megállapításra került, hogy a selejtezett eszközökből csekély, 10%-ot sem elérő mennyiség került hasznosításra. Megvizsgáltam ennek okát, és kidolgoztam egy az intézményen belül működő aukciós portál alapjait, melynek segítségével az intézmény szempontjából felesleges, de hasznosítható eszközöket a dolgozók részére kedvező áron tudjuk majd értékesíteni. Végezetül a leltározási folyamatokat mutattam be. Ismertettem annak törvényi, illetve formai követelményeit, a leltározási ütemterv összeállítását. Megfogalmazásra került a leltározási folyamatok optimalizálása, melynek elvégzése szükséges a pontos és teljes körű leltározási tevékenység elvégzéséhez. Egymást követő folyamat lépcsőket állítottam össze az alleltárhelyek alleltár csoportokba sorolásától a készletkezelők jogosultságainak kiterjesztéséig, hogy az általa kezelt alleltárak tekintetében folyamatosan külső támogatás nélkül is el tudja végezni az áthelyezéseket. Megvizsgáltam a vonalkódos, és az RFID leltározás bevezetésének lehetőségét. Bemutattam ezen technológiák előnyeit és hátrányait, lehetséges alkalmazási területüket az intézmény vonatkozásában. A vonalkódos leltározásról készített költségszámítás elbírálásra került a vezetőség részéről és a fejlesztés megrendelésre került.
|
|---|