| Summary: | A növekvő környezeti terheléshez nagymértékben hozzájárulnak a logisztika területén elért eredmények is. A gyártó rendszerek folyamatos fejlődése révén a vállalatok egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagot tudnak feldolgozni, a szüntelenül növekvő félkész- és késztermékek elosztása, eljuttatása behálózza az egész világot minduntalan fokozva a környezetbe kibocsátott szennyező, mérgező anyagokat. Ezen káros hatások csökkentése céljából fontos a „zöld” logisztika irányelveinek követése. Sőt, a cégek nem csak a negatív környezeti hatásokat csökkenthetik, implementálásukkal akár profitálhatnak is, hiszen a fenntartható fogyasztás egyre népszerűbb trendé növi ki magát. A zöld beszerzés viszonylag fiatal, viszont lényeges fejlődési potenciállal rendelkező terület. Ennek okán a zöld beszerzés modellje és eszköztára még kezdetleges és kialakulatlan. Kevés az olyan példa, amit elvárásként lehetne követni, sőt gyakran előfordul, hogy az elfogadtatás is nagy kihívást jelent. A karbonmenedzsment is nagyban hozzájárulhat a logisztikai tevékenységek átalakításához, mert a karbonlábnyom segítségével a teljes terméklánc/termék életciklus alatti kibocsátás mérhető. A klímaváltozást nem csak a szén-dioxid kibocsátás idézi elő, hanem az anyagáramlási folyamatokban felhasznált csomagolóanyagok mennyisége is, ezek visszagyűjtésében, átalakításában segít az inverz logisztika. Ezen logisztikai folyamatok fenntartható megvalósítását mi sem szemlélteti jobban, mint a Panasonic és a DHL jó gyakorlata. A fogyasztók számára ezek a folyamatok azonban még láthatatlanok, ezért is lenne célszerű ezekről őket szélesebb körben tájékoztatni. A kérdőíves felmérés alapján a kitöltők számára fontos a környezetvédelem és nagy arányban el is várják ezt a vállalatoktól is. A vizsgálatok szerint a vállalatok növelhetnek árat a környezetbarát termékek/szolgáltatások esetében, ha szeretnék valamelyest kiegyenlíteni azokat a költségeket, amelyek a logisztikai folyamatok zölddé tétele okozott, viszont tisztában kell lenniük azzal, hogy az adott termék/szolgáltatás fogyasztói mennyire árérzékenyek.
|
|---|