A Zala-Elektro Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének részletes elemzése
Záródolgozatom témájaként a Zala-Elektro Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének részletes elemzését választottam. Az üzleti megítélés fő módszere a gazdasági elemzés. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy cég megfelelően működjön elengedhetetlenek, ezek az ismeretek. A vizsgálataimnak az volt a célja, ho...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Záródolgozatom témájaként a Zala-Elektro Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének részletes elemzését választottam. Az üzleti megítélés fő módszere a gazdasági elemzés. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy cég megfelelően működjön elengedhetetlenek, ezek az ismeretek. A vizsgálataimnak az volt a célja, hogy megnézzem, hogy az elmúlt négy évben milyen fejlődéseken ment keresztül a cég. A beszámoló elemzését mutatószámok segítségével, négy évre visszamenőleg készítettem el. A befektetett eszközök és a forgóeszközök folyamatos növekedést mutatnak, így azt lehet mondani, hogy a cég továbbra is virágzik, viszont a sikeres folytatáshoz szükség van arra, hogy tartsák a tempót a korral és a modernizációval, valamint, hogy állandó jelleggel képezzék magukat. A forrás oldal vizsgálatánál látható, hogy a vállalkozás biztos lábakon áll, annak ellenére is az utolsó évben csekély visszaesés mutatkozott. A vagyoni helyzet elemzésénél megfigyelhető, hogy a forrásokon belül magasnak bizonyul a saját tőke állomány. Ez alapvetően pozitívnak tekinthető, de a kötelezettségek minden évben felülmúlják a saját tőke értékeit, ami hosszú távon fenyegetheti a társaságot, mivel így külső finanszírozásokat kell igénybe vennie. A pénzügyi helyzet elemzése által arra a megállapításra jutottam, hogy a vállalkozásnál nem áll fenn az eladósodottság veszélye, mivel az eredmények az elfogadható értékhatáron belül vannak minden esetben. Az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató esetében a vállalkozás tevékenységei az első két évben térültek meg nagyobb arányban. A tőkearányos jövedelmezőségi mutatónál pedig megfigyeltem, hogy az osztalék kifizetés lehetséges lehet a vállalkozásnál. Összességében a Zala-Elektro Kft. jól működő, stabil vállalkozás. Törekednek arra, hogy fejlesszék magukat, megtartsák és bővítsék megrendelői körüket, valamint, hogy továbbra is precízen végezzék tevékenységüket, amellett, hogy jelentős hangsúlyt fektetnek az innovációra is. Azonban a bővebb információkhoz mélyebb elemzésre lenne szükség, ebből az okból kifolyólag szeretnék néhány javaslatot tenni, annak reményében, hogy ezekkel az észrevételekkel segíthetem, illetve megkönnyíthetem a társaság a jövőbeni terveinek megvalósítását. A könyvviteli elszámolásba javasolnám, a mutatószámok alapján nem csak a költséghelyek hanem a költségviselők vizsgálatát is, mivel így részletesebb információk állnának rendelkezésre. A nettó termelési értéke a vállalat nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. Értékét az anyagmentes termelési értékből kiindulva kaphatjuk meg úgy, hogy a felmerült értékcsökkenés értékével csökkentjük azt. A mutató számítása abból az okból kifolyólag lenne célszerű, mivel a vállalkozás által létrehozott új érték számszerűsítése után ez az egyik legfontosabb mutató a hatékonyság ellenőrzéséhez és a munka termelékenységének elemzéséhez, valamint ennek értékéből számítható ki s komplex hatékonyság mutatója. A komplex hatékonysági mutatók az adott vállalat hatékonysági jellemzőit mutatják a termelési erőforrások és a vállalathoz kapcsolódó kibocsátási érték arányán keresztül. A hatékonysági elemzés elvégzéséhez ismerni kell a bruttó és a nettó termelési értéket. A mutató vizsgálata, használata azért lenne hasznos, mivel felhasználható egy adott vállalkozás fejlődésének mérésére és összehasonlítására más vállalkozásokkal szemben. Véleményem szerint, ezen mutatók számítása és vizsgálata, a jövőben még hatékonyabbá teheti az elemzést a vállalkozás számára. |
|---|