Nagykapornak Község Önkormányzata működésének és gazdálkodásának vizsgálata a 2018-2020. években
Záródolgozatomban Nagykapornak Község Önkormányzatának működésének és gazdálkodásának vizsgálatát végeztem el a 2018-2020. években, beszámolók és további más adminisztrációs eszközök használatával. Tanulmányom elkészítését a fentebb említett iratokon kívül egyéb szakirodalmak segítették és további k...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Záródolgozatomban Nagykapornak Község Önkormányzatának működésének és gazdálkodásának vizsgálatát végeztem el a 2018-2020. években, beszámolók és további más adminisztrációs eszközök használatával. Tanulmányom elkészítését a fentebb említett iratokon kívül egyéb szakirodalmak segítették és további kérdéseimben a külső konzulensem adott választ. Az elemzésem 3 év adataira épült. Első körben az önkormányzatokról írtam általánosságban, az önkormányzati rendszer létrejöttéről és az önkormányzatok típusairól. Ebben a részben sokat segített az internet, a különböző szakirodalmak és az Mötv. Ezt követően Nagykapornak bemutatásával foglalkoztam, ugyanis itt a 3. fejezetben mutattam be rövid történelmi áttekintővel és pár érdekes információval. Ezt követően nagyobb terjedelemben a 4. fejezetben ismertettem Nagykapornak szerveit, működését és Nagykapornak Község Önkormányzathoz szorosan hozzákapcsolódó tevékenységeket. Ismertetve ezzel is a hatáskörét, feladatkörét, a képviselő-testületet és a testületi ülést is megemlítettem. Megjegyzésként a települési tisztség viselőkről és a Közös Önkormányzati Hivatalról is említést tettem. A következő fejezetben elemeztem Nagykapornak Község Önkormányzatának teljesített bevételeit és kiadásait. Az elemzést a dinamikus viszonyszámokkal kezdtem, először a bevételeket, majd utána a kiadásokat elemeztem, amiből megállapítottam, hogy a bevételek a bázis viszonyszámmal számítva szépen emelkedő tendenciát mutatnak. Viszont ha a lánc viszonyszámot nézem ott ugyan ez már nem mondható el. Mivel ott 2019-hez viszonyítva 2020-ra csökkent az aránya, ez annak tudható be, hogy a minimálbér és a garantált kötelező bér minimum emelkedett. Ha a kiadást néztem, akkor 2019-ben volt a legnagyobb kiugrás a viszonyszámokat nézve, de 2020-ra csökkentek a kiadások, annak köszönhetően, hogy garantált bérminimum kisebb százalékban növekedett, illetve a felhalmozott kiadások közel azonos szinten maradtak az előző évhez képest. Ezek után ismertettem a bevételeket és kiadásokat megoszlási viszonyszámszámítással. Az elemzésem alatt arra a megállapításra jutottam, hogy a legtöbb bevételi elemnél hullámzó tendenciát mutatnak a számok, ami annak köszönhető, hogy az önkormányzat beruházásokat nyert különböző pályázatokkal. A legtöbb kiadási nem stagnáló tendenciát mutat, ennek az oka, hogy a minimálbér és más különböző adókon nem emeltek. Dolgozatom utolsó fejezete a Feladatfinanszírozási rendszerre koncentrálódott, amelyben kitértem az önfenntartó feladatokra és a feladatfinanszírozási feladatokra is. Összességében kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy egy kis községről van szó, igyekszik élni a fejlődési lehetőségekkel, és arra törekszik, hogy erőforrásait úgy használja fel, hogy az maximálisan a közösség érdekeit szolgálja. |
|---|