Árképzés a transzferárakon keresztül a jövedelmezőség tükrében

Szakdolgozatom témájának az árképzést, azon belül is a transzferárazást és a jövedelmezőség vizsgálatát választottam. Már két éve dolgozom egy multinacionális vállalatnál, ahol lehetőségem volt betekintést nyerni abba, hogyan történik a fogyasztói ár képzése, hogyan alakul a cég jövedelmezősége, val...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Gerencsér Boglárka
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 05529nta a2200241 i 4500
001 dolg25853
005 20220422105936.0
008 220309suuuu hu om 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Gerencsér Boglárka 
245 1 0 |a Árképzés a transzferárakon keresztül a jövedelmezőség tükrében  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Boglárka Gerencsér 
520 3 |a Szakdolgozatom témájának az árképzést, azon belül is a transzferárazást és a jövedelmezőség vizsgálatát választottam. Már két éve dolgozom egy multinacionális vállalatnál, ahol lehetőségem volt betekintést nyerni abba, hogyan történik a fogyasztói ár képzése, hogyan alakul a cég jövedelmezősége, valamint milyen költségei és terhei vannak egy ilyen nagyvállalatnak. Így nem is volt kérdés, hogy szakdolgozatom során az itt megszerzett tudást és tapasztalatot szeretném felhasználni. Véleményem szerint az ár sokkal több, mint egy szám, amelyet a boltokban, üzletekben, vagy más helyeken látunk. A termékek/ szolgáltatások ára mindig is nagyon fontos szerepet játszott és játszik is az emberek életében. Részt vesz a családok, közösségek és gazdasági vállalkozások mindennapjaiban, hiszen sok esetben befolyásol terveket, döntéseket az ár.  A transzferárak alkalmazása is több évtizedes múltra nyúlik vissza. Ahogy a vállalatok rendszerei, a stratégiai gondolkodás is fejlődött, valamint a globalizáció felerősödésével a transzferárazás szerepe is egyre inkább felerősödött és egyre több figyelmet kapott. A transzferár nem más, mint a vállalati részlegek, illetve leányvállalatok közötti kereskedelmi és pénzügyi tranzakcióban alkalmazott ár. A jövedelmezőség is nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozások életében, hiszen megmutatja a teljesítőképességet, vagyis milyen eredményesen használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. Dolgozatom célja az árképzés, illetve a transzferárazás témakörének vizsgálata elméleti és gyakorlati szempontból is. A gyakorlati részben célom megismerni és ezáltal meg is mutatni, hogy hogyan történik az árképzés egy multinacionális vállalat gyakorlatában. Ehhez kapcsolódóan kutatási kérdéseket fogalmaztam meg, számításokat végeztem, majd összefüggéseket tártam fel. Kutatási kérdéseimre az alábbi válaszokat adtam: Hogyan épül fel egy termék ára?/Milyen tényezők alakítják az árat? A termék árának kialakításában szerepet játszik, az alapanyag-, a csomagolási-, az ún. Bought in -, gyári általános-, valamint a logisztikai költségeknek a nagysága. Természetesen ezeket a költségeket külső tényezők befolyásolhatják, mint például az infláció, alapanyaghiány, vagy akár a benzin, illetve az áram díjának a növekedése. Az adókat is fontos megemlíteni, hiszen a vállalat termékportfólióját tekintve kell számolni a Népegészségügyi termékadó, valamint a Környezetvédelmi termékdíj értékével is. Mivel ezek egyfázisú forgalmi adók, ezért a termelési folyamat egy pontján számítják fel, általában beépítik az árba, így az adót a terméket megvásárló végső fogyasztó fizeti meg. Hogyan számszerűsíthető az árfolyamhatás a termékköltségben? Az anyacég minden negyedévre meghatároz egy HUF/EUR árfolyamot, amin átváltják a transzferárakat forintra. Ezzel ellentétben a belsős riportokhoz használt árfolyam egy adott évben változatlan, és az előző év átlag árfolyamával egyezik meg. Ezzel az árfolyammal kell a forintosított értéket visszaváltani EUR-ra, hogy egységes legyen a belsős eredménykimutatás. Abban az esetben, ha a transzferárakhoz használt árfolyam magasabb, mint a riportokhoz használt árfolyam, akkor ott termékköltség növekedést tapasztalhatunk (EUR-ban), ellentétes esetben pedig termékköltség csökkenését (szintén EUR-ban). Ezáltal lehet számszerűsíteni a termékköltségben az árfolyamhatást. Hogyan lehet mérni egy termék/a vállalat profitabilitását? A cégnél a profitabilitást a bruttó fedezet (GM%) alapján lehet meghatározni, amely %-osan fejezi ki, hogy a vállalat az árbevételből mekkora profitot tudott generálni. Ahhoz, hogy megkapjuk a bruttó fedezet értékét, számos kalkulációt kell elvégezni. Szakdolgozatom Profitabilitás mérése (költség-haszon elv), portfólió mix című fejezetében példákon keresztül mutattam rá, hogy hogyan mérhető a vállalat profitabilitása. Milyen módon lehet az árakra vonatkozó döntéseket befolyásolni/ modifikálni? A business döntések befolyásolásában az árképzésnek, a vevő-mixnek, valamint a profitabilitásnak van nagy szerepe. Ami a vezetői döntések modifikációját illeti, az áremelés, a termékkel kapcsolatos döntések, valamint a fókuszterületek meghatározása a fontos. Kutatásom a hasonló témájú esettanulmányok körét gazdagítani tudja. 
695 |a ár - árazás - árképzés 
695 |a gyorsan forgó fogyasztási cikkek - Fast Moving Consumer Goods - FMCG 
695 |a jövedelmezőség 
695 |a nyereségesség 
695 |a profitabilitás 
695 |a transzferár 
695 |a Unilever Magyarország Kft. 
695 |a üzleti döntések 
700 1 |a Antal Anita  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/25853/1/gerencs%C3%A9r_bogl%C3%A1rka_2021dec.pdf  |z Dokumentum-elérés