Úton a tudásmenedzsment 4.0 felé
A 21. században az információ és a tudás a gazdaság meghatározó tényezőjévé vált. A digitalizáció és a globalizáció megszüntette a távolságból fakadó akadályokat. A globalizációnak köszönhetően folyamatosan új versenytársak jelennek meg, mely egyre növekvő versenyképességet igényel a cégek részéről....
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | A 21. században az információ és a tudás a gazdaság meghatározó tényezőjévé vált. A digitalizáció és a globalizáció megszüntette a távolságból fakadó akadályokat. A globalizációnak köszönhetően folyamatosan új versenytársak jelennek meg, mely egyre növekvő versenyképességet igényel a cégek részéről. A kínált termékek, szolgáltatások technológiailag egyre összetettebbek. A jövő gazdaságában a tudás és az IKT technológiák kerülnek a középpontba, továbbá előtérbe kerülnek a tudásteremtő K+F folyamatok, tudásintenzív szolgáltatások. Szakdolgozatomat éppen ezért, követve az éppen aktuális trendeket, a tudásmenedzsment témakörében írom. Körbejárom a tudás és az innováció definícióját, illetve ezen fogalmak gazdasággal való kapcsolatait. Vizsgálom a tudásalapú gazdaság jellemzőit, szereplőit, kihívásait, továbbá az ennek alapját képző tudás létrehozását, illetve átadását leíró modelleket. Kétirányú primer kutatás keretein belül vizsgálom a vállalaton belüli tudásteremtő, - átadó folyamatokat, többek között a tudás létrejöttének folyamatát, a létrejött tudás rögzítésének, tárolásának módját, a tudásátadás motiválásának eszközeit, a tudás és az innováció fejlődésben betöltött szerepét, a folyamatokat ösztönző erőket, katalizátorokat, illetve akadályozó tényezőket. Ezen felül vizsgálom az üzleti partnerek közötti együttműködéseket is, ezen belül a tapasztalat, információcsere gyakoriságát, annak típusait, az együttműködéseket ösztönző, illetve akadályozó tényezőket, végezetül pedig az átadott tudás jellegét és a szellemi tulajdon védelmét. A kutatásba bevonásra kerültek a felsőoktatási intézmények, ahol az egyetemek tudásteremtésben, - megosztásban betöltött szerepét, vizsgáltam, és azt, hogy hogyan hat ezekre a folyamatokra a változó világ. Bemutatom az egyetemek, vállalatokkal való kapcsolatát elősegítő, illetve akadályozó tényezőket. A kétirányú primer kutatás első részében a mélyinterjús megkérdezés eredményeit mutatom be, külön a zalaegerszegi cégeket, illetve a Pannon Egyetemet. A második részben az online megkérdezés összesített eredményei találhatók, melyek alapstatisztikai elemzése után klaszteranalízist alkalmaztam, ahol 2+1 klasztert sikerült létrehozni. Az első klaszterbe a tudásintenzív, míg a másodikba a kevésbé tudásintenzív szervezetek tartoznak, akik folyamataikban, működésükben kevésbé tudásintenzívek, ennek ellenére tudatosan alkalmazzák a tudásmenedzsment néhány elemét, a tudás menedzselésének folyamatai még gyermekcipőben járnak. A harmadik klaszterbe az olyan szervezetek kerültek, akik nem rendelkeznek tudásmegosztó rendszerrel, nincsen ilyen jellegű, ide kapcsolódó tapasztalatuk. Három kérdésnél, mintegy 13 esetben fedezhető fel statisztikailag igazoltható szignifikáns különbség. Ezeken felül, a jól kivehető klaszterek közötti különbségek is ábrázolva lettek. A dolgozat mellékletében megtalálható a teljes kérdőív, a mélyinterjús felmérés feljegyzései, illetve a klaszterelemzést alátámasztó ábrák, táblázatok. |
|---|