Könyvelés a 4. ipari forradalom idején

Napjainkban a számviteli szolgáltatások körében egyre nagyobb hangsúly kerül a digitalizációra, noha nincs ma már olyan szektor, iparág melyet ne érintene. A digitális fejlődés főként az utóbbi években kezdett el roham tempóban beszivárogni a számviteli szolgáltatók mindennapi életébe. Ezáltal pedig...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Vadász Bernadett
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Description
Summary:Napjainkban a számviteli szolgáltatások körében egyre nagyobb hangsúly kerül a digitalizációra, noha nincs ma már olyan szektor, iparág melyet ne érintene. A digitális fejlődés főként az utóbbi években kezdett el roham tempóban beszivárogni a számviteli szolgáltatók mindennapi életébe. Ezáltal pedig úgy gondolom, nem is lehetne időszerűbb a téma, melyben a jelenkori könyvelés kérdéskörét boncolgatom. Utolsó éves pénzügy és számvitel szakos hallgatóként e témát a saját gyakorlati tudásom alapján vizsgáltam, melyet könyvelői munkám során szereztem és egyben ez motivált arra, hogy egy jelenlegi szakmai helyzetet bemutassak. Korunk egyik leghangzatosabb szava a digitalizáció, mely kifejezés ma már a mindennapi életünk része. Ám vajon tudjuk-e valójában mit jelent? Mi minden fejlődése vezetett oda, hogy kialakult ez a szó? Mindez a számítástechnika fejlődésének köszönhető, ám a számvitel is hatalmas fejlődésen ment keresztül, míg kezdeti formájában csak mérési eszközként funkcionált, mára megannyi feladattal bővült a szakma szolgáltatásának köre. Mindez a számítástechnika fejlődése nélkül nem történhetett volna meg, hiszen a szolgáltatások azáltal tudtak bővülni, hogy különböző munkafolyamatok átalakultak a digitalizációnak köszönhetően, melynek eredményeképpen sokkal gyorsabban, precízebben lehetett az adott feladatot ellátni, gondoljunk csak a könyvelő programok megjelenésére, mely kiváltotta a manuális könyvelést.  A megfelelő könyvelő program kiválasztása egy elég hangsúlyos döntési folyamattá vált, a könyvviteli szolgáltatók körében, hiszen ma már nem az a fő választási szempont, hogy felhasználóbarát, könnyen kezelhető felület legyen, hanem hogy milyen integrált funkciókat tartalmaz, mely automatizált munkafolyamatokat segíti elő, milyen fájl formátumokba tudja lehívni a nyilvántartásokat, le tudja-e tölteni a számlaképeket és megjeleníteni azokat…stb. Főként azok a funkciók kerülnek előtérbe, melyek az automatizált könyvelést tudják támogatni, hiszen ez a jövő. Sokan vélnek párhuzamot vonni a szakmában megjelenő automatizálási folyamatok és a könyvelői lét megszűnése közt. Én azt gondolom, hogy ez nem fog bekövetkezni. Az automatizálással munkafolyamatok alakulnak át, ezáltal olyan feladatok szűnnek meg, mint a monoton adatrögzítési munka. Sokkal inkább egy lehetőségként kell ezen digitalizációs fejlődési folyamatokra tekinteni, mely a szakmának értékes időt ad vissza, melyben a magasabb hozzáadott értékű feladatok ellátása kap hangsúlyt.Ma már tényként kezeljük, hogy a szakma átalakulóban van. A jelenlegi folyamatokat megfigyelve azt gondolom, hogy habár ráléptünk az automatizált könyvelés útjára, az koránt sem tökéletes és van még hova fejlődni. Hiszen ha az adatszolgáltatások nem megfelelő minőségűek, akkor az automatikusan lekönyvelt tételek sem lesznek azok. A könyvelő programok többségéhez külön konvertáló programok, automatizált könyvelést elősegítő programok használata szükséges, mely bonyolít az egész folyamaton, hiszen mindezt integrálva tartalmazhatná maga a könyvelő program is. Az állami szervek digitalizációs törekvései is megfigyelhetők, azonban ahogy azok, úgy a jogszabályok sem kellően felkészültek a digitális fejlődés üteméhez mérten. Az irány jó, de megannyi hiányosság felfedezhető.