A kriptovaluták helyzete a nemzetközi számviteli standardokban
A számítástechnika az a tudományág, ami az utóbbi évtizedekben az egyik leggyorsabb tempóban fejlődött. Rengeteg olyan találmány köszönhetünk neki, amelyek akár észrevétlenül is, de napjaink szerves részévé váltak. Véleményem szerint az egyik legújabb ilyen technológia a blokkláncoké. A technológia...
Main Author: | |
---|---|
Format: | Manuscript |
Language: | Hungarian |
Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
Summary: | A számítástechnika az a tudományág, ami az utóbbi évtizedekben az egyik leggyorsabb tempóban fejlődött. Rengeteg olyan találmány köszönhetünk neki, amelyek akár észrevétlenül is, de napjaink szerves részévé váltak. Véleményem szerint az egyik legújabb ilyen technológia a blokkláncoké. A technológia 1982-es első említése óta rengeteget fejlesztettek rajta és legfőbb felhasználási területe a Satoshi Nakamoto által a 2008-as világválság alatt megálmodott és elkészített Bitcoin, és a később megjelenő hasonló alapon működő kriptovaluták lettek. A dolgozatom készítésének idejében már több ezer létező kriptovalutáról beszélhetünk, melyeket rengeteg különböző céllal hoztak létre. Népszerűségük növekedésével pedig a blokklánc technológia más területeken való felhasználása is megkezdődött. Ezek bemutatására a dolgozatomban is kitérek, hogy az olvasó tisztába kerülhessen a számtalan fennálló lehetőséggel, amiket a blokklánc nyújt nekünk. A dolgozatomat próbáltam úgy felépíteni és tartalmilag úgy összeállítani, hogy a témában nem jártas olvasók számára is érthető legyen. Ennek érdekében a technológia történelmi áttekintésével kezdtem, a kialakulásával és azokkal a fontosabb személyekkel, akik nagyban hozzájárultak a megvalósításához. Ezt követően tértem át a technológia működésének átfogóbb bemutatására, a használt algoritmusok és módszerek magyarázatára. Dolgozatom következő részében pedig bemutattam a technológia felhasználásának egyéb területeit, példákkal segítve a könnyebb megértést. Dolgozatom fő témájának, a kriptovalutáknak a bemutatására és működésük ismertetésére külön fejezetet szántam, kiemelve napjaink legnépszerűbb kriptovalutáját, a Bitcoint is. Szakdolgozatom végén a kriptovalutákkal kapcsolatos számviteli problémákra próbáltam megoldás nyújtani az IFRS standardok segítségével. Miután egy egyre növekvő népszerűséggel bíró befektetési formáról beszélhetünk a kriptovaluták esetében, egyre fontosabbá válik annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mégis milyen módon kellene vezetni a vállalkozásoknak az általuk nyilvántartott kriptovalutákat a könyveikben. Dolgozatomban négy alcsoportba soroltam be a kriptovalutákat és egyesével megvizsgáltam, mely IFRS standardok lehetnek olyan vállalkozások segítségére, amelyek birtokolnak ilyen vagy hasonló eszközöket. A problémát két irányból is megközelítettem, egyrész a saját célból tartott másrész a harmadik fél számára nyilvántartott kriptovalutákéból is. Véleményem szerint a dolgozatomban sikerült egy iránymutatást összeállítanom a megfelelő IFRS standardok használatához, bár kérdéses, hogy megfigyeléseim meddig lesznek pontosak a témában, hiszen egy folyamatosan fejlődő és változó technológiáról beszélünk, ami miatt számviteli kezelésük sem maradhat meg ebben a formában. Személyes véleményem szerint az elkövetkezendő években a felelős szervek fognak kiadni új IFRS standardot, amely egyedül a kriptovalutákra fog fókuszálni. |
---|