Egyéni vállalkozás jövedelemadózási összehasonlító elemzése
Záródolgozatom célja, hogy bemutassam a jövedelemadózási lehetőségeket, azok előnyeit, esetleges hátrányait s hogy ezek közül mely lehet a legkedvezőbb az egyéni vállalkozók számára. Röviden ismertettem azt is, hogy milyen vállalkozási formát választhat egy kezdő vállalkozó. Azért választottam ezt a...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Záródolgozatom célja, hogy bemutassam a jövedelemadózási lehetőségeket, azok előnyeit, esetleges hátrányait s hogy ezek közül mely lehet a legkedvezőbb az egyéni vállalkozók számára. Röviden ismertettem azt is, hogy milyen vállalkozási formát választhat egy kezdő vállalkozó. Azért választottam ezt a témát, mert, ahogy ezt az elmúlt években is tapasztalhattuk, folyamatos változások történnek a vállalkozók jövedelemadózását illetőleg. Témaválasztásom okát az is nagyban befolyásolta, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, ahol a későbbiekben a megszerzett információkat hasznosítani tudom. Összehasonlító elemzést végeztem az adózási formákról, majd mind a három lehetőséget számolásokkal is alátámasztottam hogy a dolgozatom elméleti részét gyakorlatokkal is igazoljam. Elsőként a vállalkozói személyi jövedelemadó adózási módszerét ismertettem. Ezt az adózási módot annak a vállalkozónak érdemes választania, akinek az éves nettó árbevétele meghaladja a 15 millió forintot, mivel a KATA adózás nem éri meg nekik, átalányadózást pedig nem választhat. Az általam másodiknak bemutatott adózási forma az egyéni vállalkozások átalányadózása volt. Annak az egyéni vállalkozónak éri meg ezt választani, aki olyan tevékenységet végez, ahol magas költséghányadot tud alkalmazni és a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékkel tudja csökkenteni, mint a tételes költségelszámolással. Továbbá akik kevés költségszámlával rendelkeznek, de már túllépték a KATA értékhatárait, valamint akiknek már nem jó a KATA, mert egy partner felé több mint 3 millió forintot számláznak. Végezetül a legegyszerűbb és legkedveltebb adózási formával, a KATA-val zártam a dolgozatomat. Erről az adózási formáról kissé részletesebben írtam, mint a másik kettőről. A kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetésének a legfőbb célja az adminisztrációs terhek csökkentése volt. Azért tartják kedvező jövedelemadózási lehetőségnek, mert elegendő bevételi nyilvántartást vezetni folyamatos időrendi sorrendben vagy a bevételeket tartalmazó bizonylatokat megőrizni annak a vállalkozónak, aki ezt az adózást választja. A bizonylatot és a nyilvántartást 5 évig kell megőrizni. Azoknak a vállalkozásoknak éri meg katásnak lenni, akiknek az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintot és minimális költségekkel rendelkeznek, mint például a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások. |
|---|