A Vas és Zala megyei telephellyel rendelkező vállalatok tudásmenedzsment rendszerének a felmérése a dolgozói tapasztalatok alapján
A választásomat azért esett erre a témára, mert úgy gondolom, ha egy vállalatnak egy jól működő tudásmenedzsment rendszere van, ezáltal a dolgozói megkapják a kellő támogatást a tudásuk fejlesztésére, megosztására, akkor a vállalat képes lesz az innovációkra és a profitjának növelésére. Egy folyamat...
Main Author: | |
---|---|
Format: | Manuscript |
Language: | Hungarian |
Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
Summary: | A választásomat azért esett erre a témára, mert úgy gondolom, ha egy vállalatnak egy jól működő tudásmenedzsment rendszere van, ezáltal a dolgozói megkapják a kellő támogatást a tudásuk fejlesztésére, megosztására, akkor a vállalat képes lesz az innovációkra és a profitjának növelésére. Egy folyamatosan változó világban élünk, ahol váratlan történések következnek be, amelyek folyamatos változtatásra késztetnek minket. Ahhoz, hogy egy vállalat megfelelően ki tudja szolgálni a fogyasztói elvárásokat, el kell sajátítaniuk az új igények kielégítéséhez szükséges technikákat és tudást. Véleményem szerint a vállalati versenyelőny fenntartásának titka maga az egyén, aki a tudást ténylegesen birtokolja, ezért is fontos nagy hangsúlyt fektetni a tudásmenedzsment rendszer megfelelő kiépítésére. Ezek alapján a kutatásomban szerettem volna megvizsgálni a Vas és Zala megyei telephellyel rendelkező vállalatok tudásmenedzsment rendszerének szintjét a dolgozói tapasztalatok alapján. Továbbá kíváncsi voltam a dolgozói véleményekre a tudásmenedzsment megítélése és a hiányzó eszközeinek a bevezetése kapcsán. A szekunder kutatás közben bemutattam az egyéni és szervezeti tudás értelmezését, a tudásmenedzsment fogalmát és fejlődését, továbbá kitértem a vállalati kultúra, a humán erőforrás és az információs technológia szerepére a megfelelő tudásmenedzsment rendszer kiépítése kapcsán megemlítve az innovációs lehetőségeket és végezetül részletesen elemeztem a tudásmenedzsment rendszer eszközeit kitérve a felmerülő problémákra is. A szekunder kutatásban segítségemre voltak a hazai és külföldi szakirodalmak, folyóiratok és tanulmányok. A saját primer kutatást egy anonim, online kérdőív segítségével végeztem el. A kérdőívet Vas vagy Zala megyei telephellyel rendelkező vállalatnál dolgozó személyek tölthették ki. A kutatás segítségével megállapítottam, hogy a Vas és Zala megyei vállalatok ugyan elkezdték felismerni a tudásmenedzsment szükségességét, de nagyon kezdetleges szinten állnak, vélhetőleg a fejlődési fázis első, illetve második szintjén. A vezetői támogatás csekély, emiatt elsődlegesen a vállalati kultúra támogatása szükséges a rendszer kiépítéséhez. A Vas és Zala megyei vállalatok nagy része erősebb hangsúlyt fektet az explicit tudás rögzítésére, azonban van olyan vállalat, ahol a tudásanyag rögzítése még nem kezdődött el. A tudásmenedzsment rendszer többi elemének a kiépítésére kevésbé fókuszálnak, így a kulcs elemre a tudásmegosztásra is kisebb hangsúlyt fektetnek. A kutatás eredményeiből továbbá egyértelműen megállapítható volt, hogy a dolgozók támogatnák a tudásmenedzsment rendszer egységes bevezetését. Elmondható, hogy a vállalatok kellő támogatást kapnának a kiépítés során a dolgozók részéről is, és egyszeri idő és energia ráfordítással hosszantartó tudásmenedzsment rendszer lenne kiépíthető. A primer és szekunder kutatás alapján néhány javaslattal szolgáltam a Vas és Zala megyei telephellyel rendelkező vállalatok számára. A kutatások adatait felhasználva megállapítható, hogy érdemes a tudásmenedzsment rendszert bevezetni, amely kiépítése versenyelőnyhöz juttathatja a vállalkozást. Elsődlegesen a támogató vállalati kultúra megfelelő kialakítása a cél, amiben a humánerőforrás és a vezetőség tud segíteni, továbbá az explicit tudásanyag létrehozásában az információs technológia tudja a legnagyobb támogatást nyújtani. A dolgozatban bemutatott Probst modell eszközeinek egységes alkalmazása is segítséget nyújt a megfelelő tudásmenedzsment rendszer kiépítésében. |
---|