| Summary: | A Covid-19 nevű globálisan jelentkező járvány és az ennek nyomán jelentkező, egész gazdaságot érintő válság nagy kihívás mind társadalmi, mind gazdasági szinten. Dolgozatomban a kis- és középvállalkozói szektort érintő hatások elemzésére fókuszálok, és vizsgálom e vállalkozói szegmensnek a rendkívüli helyzet megjelenésével kapcsolatos érintettségét, felkészültségét, illetve a „vírus irtására” alkalmazott megoldási alternatíváit. Miután a válság nemrégiben még mindennapjaink aktív része volt, a téma kétséget kizáróan aktuálisnak tekinthető. A kutatás fő kérdése és egyben témája annak vizsgálata, hogy manapság egy kkv szektorba tartozó vállalkozást miképp érint meg és maradhat életben ilyen váratlan, gazdasági hatások közepette, továbbá az is, hogy egy vállalatnak ilyen rendkívüli estre, mint a koronavírus helyzet, van-e egyáltalán valamilyen konkrét vészterve, esetleg forgatókönyve. Ezek nagyon fontos kérdések, hiszen ahogy tapasztalhattuk, rengeteg vállalkozást visszavetett ez a válság működésében, fejlődésében. Dolgozatom fő célja, hogy a fentiekre választ adjon és, hogy levonja a válság tanulságait, továbbá felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy ilyen váratlan, szinte irreális esetekre is valamilyen formában készülni kell. A témafeldolgozás elméleti megalapozása során a válságok természetét, jellemzőit mutatom be, továbbá a válságmenedzsment szerepét, működését a szakirodalmi tartalomnak megfelelően taglalom. Az elemzések elkészítésekor szekunder és primer adatforrásokból is dolgozom. Utána járok mind hazai, mind nemzetközi kitekintésben a „koronahelyzet” hatásainak, fókuszban tartva a kkv szektort. Primer kutatásomban egy tapasztalati vizsgálaton alapuló stratégiát alkalmazok, melynek keretében egy kkv szektorban tevékenykedő vállalkozásnál végzek elemzéseket a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott adatok, információk segítségével a 2018-2021 közötti időszakra. Az empirikus kutatás része egy döntően kvalitatív jellegű, strukturált interjú is, melyet egyes kutatási kérdéseim megválaszolására, értékelésre használok. Az elsődleges adatok egy részének feldolgozását statisztikai módszerekkel végzem el (pl. arányszámítás, trendelemzés, DuPont féle felbontás módszere stb.), melyhez az MS Excel programot, illetve annak optimalizációs lehetőségeit (pl. Solver) használom. A kutatásom alapján úgy gondolom, hogy a hazai kkv-k túlnyomó része sikerrel menedzselte a megpróbáltatás első részét, hiszen ahogyan a kríziskörkép is mutatta, a járvány alatt a szektornak közel a fele tovább tudott működni, és 35%-a kényszerült tevékenységének részleges szüneteltetésére vagy leállítására. Emellett láthattuk azt is, hogy a válság eltérő hatással volt egyes ágazatokra: volt, amelyeket jobban megviselt - ilyen volt például a turizmus – és volt olyan terület, amelyen szinte nem is érződött a hatása - ilyen szektor volt például az építőipar. A munkámban vizsgált vállalkozás sikeresen menedzselte a járványhelyzettel járó kihívásokat, ennek ellenére kockázatminimalizálás céljából azt javaslom, hogy a vállalkozás méretéhez igazítottan megfelelő tartalék felhalmozására hangsúlyt fektessen, mert mint ahogy a vizsgált vállalkozás esetében is bebizonyosodott, így egy gyorsan hozzáférhető, hatékonyan felhasználható eszközzel biztosíthatják a túlélést. Szintén javasolt a kintlévőségek befolyásának gyorsítására erőfeszítéseket tenni, mely kulcsfontosságú a fizetőképesség megtartásához. Válsághelyzetben szükségessé válhat a nélkülözhető kiadások visszafogása, ezeket javasolt időlegesen elhalasztani. Egy szélesebb vevői és beszállítói kör kialakítása biztonságot adhat a vállalkozásnak, hiszen vevő, szállító vesztés esetén is a megmaradó hányad biztosíthatja a működés fenntarthatóságát.
|
|---|