| Summary: | Dolgozatom témájául a tőzsdei anomáliák témakörét, azonbelül a nyájhatás jelenségét választottam. A szakirodalmi megközelítés során, a hatékony piacok elméletét ismertettem, majd ezt követően az ebből következő tőzsdei anomáliákat sorakoztattam fel. A viselkedési anomáliák során a csordaszellem effektus bemutatását céloztam meg, hogy megalapozzam annak gyakorlati szempontú megközelítését. Pályamunkám gyakorlati kitekintése két dimenzióból tevődik össze, elsősorban az Erste Befektetési Zrt. által szolgáltatott valós kereskedési adatok feldolgozásával a nyájhatás meglétét vizsgáltam 2020. januárjától kezdve, egészen 2022. szeptemberéig, a Masterplast Hungária Kft. részvényeire vonatkozóan, amihez ismertettem a Masterplast Hugária Kft. gazdasági helyzetét negyedéves lebontásban a Budapesti Értéktőzsde Zrt. jelentései alapján, hogy magyarázatot találjak a cégcsoport részvénypiaci hódítására. Választásom azért esett a Masterplast cégcsoportra, mivel 2020-tól kezdve folyamatosan halmozták szakmai sikereiket, valamint a Masterplast közép-európa legjelentősebb magyar építőipari vállalatává nőtte ki magát. Elemzésem során látható volt, hogy a 2020-ban induló koronavírus okozta járványhelyzetre is jól reagált a cégcsoport, mivel belépett az egészségügyi szegmensbe is, ami erősítette pozícióját versenytársaival szemben. Az eltelt negyedévek során számtalanszor duplázta meg adózott eredményét, valamint a részvényárfolyamai is új történelmi csúcsra törtek. A Masterplast jövőbeli tervei is kecsegtetőek, 2023-ra 10%-os, 2024-re pedig 15%-os bevétel növekedésre számít januárhoz képest. Az Erste Befektetési Zrt.-től kapott valós kereskedési adatok feldolgozása során láthattam, hogy a brókercég ügyfelei milyen aktivitást mutattak 2020. január és 2022. szeptember között a Masterplast részvényekre vonatkozóan. Ezeket a statisztikákat összevetettem a Budapesti Értéktőzsde Zrt. jelentéseivel és látható volt, hogy bár a járványhelyzet végig jelen volt, mégis megnövekedett a befektetői populáció aktivitása a Masterplast részvényeket tekintve. A szakirodalmak többsége a nyájhatás vizsgálata során figyelembe vett olyan faktorokat is, mint a nemek közti különbségek, az iskolázottsági szint különbségei, valamint az életkori sajátosságok. A rendelkezésre álló adatokkal a nemek közti különbségek és az életkori sajátosságok által kiváltott nyájhatásra kerestem magyarázatot és alátámasztást, és statisztikai feldolgozásom által a nemek közti kontrasztra más eltéréseket találtam, míg az életkori differenciákat megerősítettem. Úgy gondolom, hogy kutatásom hiánypótló, hiszen alacsony számú magyar vizsgálatot találtam a nyájhatás témakörében, pedig a tőzsdei történések megértéséhez, fontos átlátni, hogy a befektetők milyen aspektusokat vesznek figyelembe döntéshozataluk során, valamint mennyire hajlamos egy adott ország befektetői populációja követni a csordát.
|
|---|