Egyéni vállalkozások 2022 évi adózási változásainak hatása a vállalkozói összetételre

Szakdolgozatom célja az egyéni vállalkozások 2022 évi adózási változásainak hatásának vizsgálata a vállalkozói összetételre. Ebben az évben kétszer is, januárban és szeptemberben is hatályba léptek olyan egyéni vállalkozókat érintő adóügyi változások, amelyek jelentősen befolyásolták ezen gazdálkodó...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Molnár Ádám
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Dokumentum-elérés
Description
Summary:Szakdolgozatom célja az egyéni vállalkozások 2022 évi adózási változásainak hatásának vizsgálata a vállalkozói összetételre. Ebben az évben kétszer is, januárban és szeptemberben is hatályba léptek olyan egyéni vállalkozókat érintő adóügyi változások, amelyek jelentősen befolyásolták ezen gazdálkodók adózását. A dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam hogyan érintették ezen jogszabályi módosítások a vállalkozók adózási összetételét, és hogy milyen hatással voltak ezek a nyilvántartott egyéni vállalkozások számára. A kutatásom során felhasználva a Statisztikai Hivatal által közzétett és a gyakorlati helyemről és saját vállalkozásomból származó kvantitatív egyéni vállalkozói dokumentumok alapján önállan felvett adatokat elemzem. Dolgozatom első részében részletesen taglalom az egyéni vállalkozások számára általánosan rendelkezésre álló három adózási típust. A következő fejezetben kifejtem, hogy milyen adó jogszabályi változások léptek hatályba 2022 januárjában itt főképp koncentrálva az átalányadózást érintő módosításokat, illetve 2022 szeptemberében amikor főleg a kata adózás törvényi háttere került átalakításra. Ezután pedig elemzem a rendelkezésre álló adatokat. A kifejtő fejezetet először az országos tendencia vizsgálatával kezdem, amely a vállalkozói szám csökkenését bizonyította, majd ezen csökkenéseket megvizsgáltam, hogy milyen nemzetgazdasági ágazatokra volt jellemző. Ezután a gyakorlati helyemről és saját vállalkozásomból származó hatvan egyéni vállalkozás adatait elemeztem. Itt szintén azt tapasztaltam, hogy történt a vállalkozói számban, azonos időszakban csökkenés és ezek hasonló nemzetgazdasági ágakban történtek, mint az országos adatok. Ezt követően a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítottam, hogy az egyes adózók milyen adózási módszert alkalmaztak a jogszabályi módosítások előtt és után. A kutatás azt bizonyította, hogy mind az országos és mind vizsgált vállalkozások között hasonló mértékben csökkentek a vállalkozások. Az őszi változások kapcsán a vállalkozások nagy része áttért a kata adózásról az átalányadózási módszer alkalmazására, kisebb hányaduk pedig akik megtudtak felelni az előírásoknak az új kata szabályaira tértek át. Végül egy példán keresztül szemléltettem, hogy mekkora költség növekedéssel kalkulálhatnak a régi katáról az átalányadózásra áttérő gazdálkodók.Összességében elmondható, hogy megvalósult a jogalkotó várakozásainak megfelelően az aránytalanul magas számú katás vállalkozások számának csökkenése, egyrészről a tevékenységüket megszüntető vállalkozásokon, másrészről az adózási módszert változtatókon keresztül, ezzel párhuzamban viszont a gazdálkodók adóterhelése és adminisztrációs feladatai növekedtek.