| 520 |
3 |
|
|a A vállalatok számára a munkavállalók megtartása örökös kérdés és egyben probléma, amelyre a vállalatoknak stratégiai szinten kell megoldást találniuk. Ez a stratégiai fontosság könnyen belátható abban az esetben, ha belegondolunk, hogy egy munkavállaló milyen értéket képes a szervezet folyamataihoz hozzátenni, illetve, hogy a munkavállaló maga milyen erőforrásokat köt le. Egy hatékony dolgozó a munkájával képes a vállalat egészére előnyösen hatni, növelve annak teljesítményét, ami pedig a piaci pozíció megtartásához, esetleges erősítéséhez elengedhetetlen; az ilyen dolgozó megtartása tehát vállalati érdek. A stratégiai fontosságot tovább erősíti a munkavállalás pénzügyi vonzata, ami például akkor hat negatívan a szervezetre, ha elveszíti egyik munkavállalóját, hiszen ebben az esetben egy új dolgozó felvétele magas költségekkel járhat. A hatékony munkavégzéshez tehát a munkavállaló számára ki kell alakítani a megfelelő szervezeti környezetet, amelyben személyes teljesítményét maximalizálhatja. Ezen folyamat az új dolgozó belépését követően azonnal, az onboardinggal kezdetét veszi, amely felkészíti az új belépőt a szervezet szakmai, illetve szociális elvárásainak teljesítésére, hogy az egyén hatékony tagja lehessen a csapatnak.A dolgozat célja feltárni, hogy hogyan tekint az Y és Z generáció erre a beillesztési folyamatra, illetve, hogy a munkakörnyezet egyes elemei (például kollégák, vezetők, szakmai fejlődési lehetőségek) miként befolyásolják a beillesztést. Hangsúlyos továbbá az onboarding folyamat lehetséges hibapontjainak azonosítása, illetve az ezek javítására tett általános javaslatok kidolgozása. A primer kutatás jellegét tekintve kvantitatív, amelyhez az adatokat egy önkéntes alapú, online kérdőíves kitöltés szolgáltatta. A kérdések többségénél hat fokozatú Likert-skála került felhasználásra az adatok könnyebb számszerűsítése érdekében. Az adatfeldolgozás leíró statisztikai módszerekkel, kereszttábla technikával, független mintás T-próbával és többváltozós regressziószámítással lett elvégezve. A primer kutatás során többek között kiderült, hogy a válaszadók kétharmada nem is találkozott a munkahelyén célzottan a beillesztést segítő programmal, illetve, hogy az ilyen jellegű szervezeti folyamatok, például mentorprogramok nem voltak hatással arra, hogy a munkavállaló mennyire érzi jól magát munkahelyén. Fény derült továbbá az onboarding folyamatban a dolgozóknak legtöbbször szembetűnő hibákra is, mint például a kommunikáció teljes vagy részleges hiánya, a gyakorlati személetű munkahelyi betanítás és oktatás hiánya vagy a munkakör és a kapcsolódó elvárások részletes ismertetésének elmaradása. Vizsgálat tárgyát képezte még a munkahelyi elégedettséget leginkább befolyásoló tényezők feltárása és ezek hatása. Ebben az esetben kiderült, hogy az elégedettséget elsősorban a szakmai bevonódás, másodsorban pedig a kollégák segítőkészsége befolyásolja a leginkább. A kutatási eredményekből továbbá kitűzésre kerültek az onboarding folyamattal kapcsolatos, általános vállalati célok, illetve az ezekhez kapcsolódó megoldási lehetséges javaslatok.
|