Kockázat és kockázatelemzés a hitelintézeti gyakorlatban
A bankok kockázatvállalása és annak kezelése már a kialakulásuk óta jelen van. Magyarországon az első hitelezéssel foglalkozó könyv Gróf Széchenyi István: Hitel című műve, amely 1830-ban került kiadásra. A bankok által vállalt kockázatok mértéke, valamint a kockázatkezelés mindig nagyon fontos tevék...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | A bankok kockázatvállalása és annak kezelése már a kialakulásuk óta jelen van. Magyarországon az első hitelezéssel foglalkozó könyv Gróf Széchenyi István: Hitel című műve, amely 1830-ban került kiadásra. A bankok által vállalt kockázatok mértéke, valamint a kockázatkezelés mindig nagyon fontos tevékenység volt, bár néha mintha megfeledkeztek volna róla. A kockázatkezelés elhanyagolása esetenként a bankok felszámolásához vezetett. A működés stabilitásának biztosítása érdekében a bankok a kockázatvállalásaik megfelelő kordában tartására törekszenek, és igyekeznek annak megfelelő kezelését biztosítani. A kockázatkezelés fontossága különösen előtérbe került a COVID-19 járványnak a gazdaságra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása érdekében, de a napjainkban jelentkező megugró energia árak miatti előre nem látható és nem tervezhető költségnövekedés is megnövelte a kockázatkezelés szerepét. A banki tevékenységet, ezen belül a kockázatkezelési tevékenységet is számos hazai és Európai Uniós jogszabály szabályozza. A bankok ezen jogszabályi keretek figyelembevételével alakítják ki a kockázatkezeléshez kapcsolódó belső szabályzataikat, valamint a gyakorlataikat. Ezért is tapasztalható az, hogy az egyes bankok esetében nincs számottevő eltérés sem a kockázatkezelés belső szabályozottságának, sem a gyakorlat kialakítása során. A kockázatkezelés során megállapítható, hogy a bankok számára egységesen a működési kockázatkezelés a legfontosabb, amely alatt a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberi hibából, rendszerhibákból, illetve külső eseményekből eredő veszteségek kockázatát értjük. Mérése elsődlegesen banki érdek, hiszen amit nem látunk, azt nem is tudjuk kezelni. A veszteség-adatgyűjtés segít a kockázatok azonosításában, a profil meghatározásában, valamint felhasználásra kerülnek a működési kockázati tőkekövetelmény kalkulációjakor. A veszteség kalkuláció során figyelembe kell venni a még nem bekövetkezett, de előfordulható eseményeket a jövőre vonatkozóan. A kockázatkezelés során elvárt a riportok elkészítése, előkészítése, folyamatos aktualizálása. Adatminőségi, adatátadási és adattisztítási szerepek, funkciók ellátása, jelentések készítése, adatminőség javítása. A hitelek folyósítása előtt rengeteg ellenőrző lépésnek meg kell felelnie egy ügyfélnek. Ez egy nagyobb cég esetében hónapokig is eltarthat amíg a hitelhez hozzájuthat. Ezt követően indul be a monitoring. A kockázatkezelés jelentős részét képezi a monitoring tevékenység, amelynek célja, hogy feltárja azokat a helyzeteket, amelyek veszélyforrást jelenthetnek a megtérülés, illetve az ügyfél kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítése szempontjából, és a megismert adatok fényében megfelelő időben cselekvési program kidolgozására kerülhessen sor. A bankok által a jogszabály alapján nyilvánosságra hozott információk alapján bárki meggyőződhet az adott hitelintézetnél alkalmazott kockázatkezelési módszerekről, a vállalt kockázatok mértékéről. Az egyes bankok adatainak összehasonlításához az MNB honlapján lévő információk nyújtanak támpontot. |
|---|