| Summary: | Témaválasztásom azért erre a területre esett, mert napjainkban egyre több magánszemélyt érint az eladósodás. Sokan gondolják, hogy bizonyos tartozásaikat nem lehet rajtuk behajtani. Dolgozatomban azt szándékoztam bemutatni, hogy milyen kényszercselekményeken keresztül lehet behajtani egy adott követelést, és arra szerettem volna rámutatni, hogy a végrehajtási eljárásban a végrehajtó komoly szabályrendszerek alapján jár el, ezzel biztosítva az adós és a végrehajtást kérő jogait és kötelezettségeit is. Sajnálatos módon az emberek többsége – akiket érint – nem tájékozódnak, hamis tévképzetekben élnek. Ebből kifolyólag felháborodásukat alaptalannak tartom, hiszen az adott eljárás során folyamatosan tájékoztatva vannak minden érdemi cselekményről, mely az adott eljárásban történik. Ezen tájékoztatásokat azonban az esetek többségében szándékosan nem veszik át, így bár lehetőségük lenne rá, hogy tájékozódjanak, nem élnek vele. Ilyen esetekben, amikor az eljárás kezdetétől nem hajlandó együttműködésre az adós – bár az eljárás teljes időtartama alatt lehetősége van az önkéntes teljesítésre, ezzel megkönnyíteni a saját élethelyzetét –, életbe lép a kényszercselekmények foganatosítása. Ezen kényszercselekményeket szerettem volna bemutatni a dolgozatomban, és azt, hogy ezen kényszercselekményekből befolyó összegeket milyen szabályrendszer szerint kell elszámolni, mekkora rész illeti meg a végrehajtót a behajtott követelés után, milyen jogszabály szerint köteles kikalkulálni az eljárás kezdetén a munkadíját, a behajtási jutalékot és egyéb költségeit, és mekkora összegben kerülnek maximalizálásra ezen költségek. A végrehajtási eljárás alapjaiban véve egy roppant bonyolult és felelősségteljes eljárásnak minősül, mely védi az adós és a végrehajtás kérő jogait is. A végrehajtási eljárással nem csak az adósnak, de a végrehajtást kérőnek is keletkezik fizetési kötelezettsége, amelyet ha nem teljesít, könnyen találhatja magát az adósi oldalon. Dolgozatomban szerettem volna eloszlatni azon szóbeszédeket és tévképzeteket, mely szerint a végrehajtási eljárásban jogalap nélküli intézkedéseket tesz a végrehajtó.
|
|---|