Társasozunk? Tao itthon és Oroszországban
2019 óta nagy figyelmet kapott világ szerte a nyereségadó, vagy ahogy hazánkban nevezik Társasági adó. Az ezzel kapcsolatos kutatások aktualitását az adja, hogy 2019-ben az OECD elkezdett kidolgozni egy nyereség minimumadóról szóló szabályozást, amely 2021 októberében került elfogadásra a G20 által....
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | 2019 óta nagy figyelmet kapott világ szerte a nyereségadó, vagy ahogy hazánkban nevezik Társasági adó. Az ezzel kapcsolatos kutatások aktualitását az adja, hogy 2019-ben az OECD elkezdett kidolgozni egy nyereség minimumadóról szóló szabályozást, amely 2021 októberében került elfogadásra a G20 által. Ennek alapján arra kell számítani, hogy 2023-tól a nyereségadó mértéke 15% lesz azon országokban, ahol az államfők aláírták a szerződést (jelenleg 136 ország). Azokban az államokban, ahol a társaságok nyereségadója viszonylag alacsony, az a cél, hogy rábírják a multinacionális cégeket, befektetőket arra, hogy az adott országban fejlesszenek, hozzanak létre vállalkozásokat. Az új szabályozás következtében a társasági adó versenysemlegessé válik az érintett területeken. Miután ez jelentős változást okozhat a vállalkozások életében, célszerű hatásvizsgálatot végezni. A kutatás célja a hazai és az oroszországi társasági nyereségadó szabályozás rendszertani vizsgálata a hasonlóságok és különbözőségek feltárása érdekében. Szintén cél a globális szabályozás vállalkozásokra való hatásának elemzése mindkét megjelölt országban. Az alábbi kutatási kérdésekre kívánok választ találni: 1. Milyen struktúra alapján hasonlítható össze a két ország társasági adó szabályozása? 2. Milyen főbb hasonlóságok emelhetők ki a két ország társasági adó szabályozásából? 3. Milyen főbb különbözőségek mutatkoznak a két rendszerben? 4. Milyen kvantitatív hatás becsülhető lokalizációs összehasonlításban és globális nyereségadó alkalmazásának bevezetésével a mintául választott vállalkozások nyereségadózásában? Kutatásom módszertanilag egy értékelő és szintetizáló kutatás, mely egy összehasonlító elemzést tartalmaz, illetve magában foglal egy kvantitatív hatásvizsgálatot is. A kvantitatív adatok szekunder és primer adatforrásokból származnak. A primer adatgyűjtés Magyarország 10 legnagyobb árbevételű cégére koncentrál. A szakirodalom feldolgozás részben rendszeres irodalomkutatás lesz, kiegészítve adatbázis-kutatással és az online keresés lehetőségével. Az összehasonlító elemzés eredménye a két ország szabályozása közötti azonosságok és különbözőségek feltárása. A kvantitatív hatáselemzéssel pedig rámutatok arra, hogy melyik szabályozás szerint kedvezőbb az adózás, továbbá segítséget nyújthatok a vállalkozásoknak a társasági adózást érintő várható változásokra való felkészülésre, illetve munkám döntéstámogató eszközként funkcionálhat. Kutatásommal gazdagítani kívánom a téma kapcsán fellelhető, jelenleg hiányosnak értékelhető magyar nyelvű irodalmi kínálatot, miután nincs magyar nyelven elérhető szakirodalom a társasági adó oroszországi működéséről. A tanulmány az oktatásban is felhasználható az adózással kapcsolatos ismeretek bővítésre. |
|---|