Munkavállalói elégedettség vizsgálata az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nél

A munkavállaló elégedettsége egy cég versenyképességét, sikerességét és teljesítményét alapvetően határozhatja meg, ezért fontos, hogy a vezetőség visszajelzést kapjon a dolgozóktól és szükség esetén megfelelő változtatásokkal növeljék a munkavállalók motivációját, javítsák a munkakörülményeket. Dol...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Rohonczi Dóra
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Dokumentum-elérés
Description
Summary:A munkavállaló elégedettsége egy cég versenyképességét, sikerességét és teljesítményét alapvetően határozhatja meg, ezért fontos, hogy a vezetőség visszajelzést kapjon a dolgozóktól és szükség esetén megfelelő változtatásokkal növeljék a munkavállalók motivációját, javítsák a munkakörülményeket. Dolgozatom célja a munkavállalók elégedettségének vizsgálata az Autóipari Próbapálya Zala Kft-nél, mely alapján javaslatot teszek a felmerült problémák megoldására. A dolgozatomban bemutatom a témához kapcsolódó szakirodalmakat, kitérve az elégedettség fogalmára, az ezt befolyásoló tényezőkre és a szakterületet kutatók eredményeire. A dolgozói elégedettséget befolyásoló tényezők megismerése kiemelten fontos a vállalat számára, hiszen ezek ismeretében képes a munkavállalót motiválni. A munkavállalói elégedettség területének tanulmányozása alapján a cég szempontjából releváns témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó hipotéziseket fogalmaztam meg azzal a céllal, hogy egy kérdőíves kutatást állíthassak össze, melynek kiértékelésével feltártam az alkalmazottak szerint problémásnak ítélt témaköröket és fejlesztendő folyamatokat. Kvantitatív kutatást végeztem, online kérdőív segítségével, 12 témakörben 2-2 állítást egy Likert-skálán értékelhettek a megkérdezettek. A válaszokat megvizsgáltam női-férfi, valamint korosztályok szerinti összehasonlításban is, hogy pontosabb képet alkothassak a dolgozók véleményéről. A kutatás kimutatta, hogy a vizsgált cégnél nincs jelentős különbség a férfi és női elégedettségre adott válaszok között. Figyelembe véve, hogy mindkét nem közel egyenlő számban képviselteti magát, ez egy megnyugtató eredmény a vezetőség számára, hiszen nincs sem megkülönböztetés, sem motivációs probléma egyik nem esetében sem. Az eredmények másik aspektusa, a korosztályos vizsgálat volt, mely alapján arra az általános megállapításra jutottam, hogy figyelmet kell fordítani a generációs különbségekre, kiemelve a vállalatnál nagy számban és általánosságban elégedetlenebb Y generáció legfiatalabb tagjait, a 23-28 éves korosztályt.  Továbbá az eredményekből megállapítható, hogy a munkavállalók a Juttatási rendszerrel a legelégedetlenebbek, az erre a témára vonatkozó hipotézisem igazoltnak tekintem, bár a szakirodalmakból megismertem, hogy ennek javítása nem feltétlenül vezet elégedettséghez, a munkavállalót motiválhatja, de összességében elkötelezni csak a juttatásokkal nem lehet a dolgozót. A kutatásommal rávilágítottam a vállalton belül fejlesztésekre szoruló további területekre és javaslom a felmérés integrálását a szervezet folyamati közé. Kezdeményezéseimmel igyekeztem a dolgozók elégedettségének növelését és ezáltal a vállalati kohézió megerősítését megcélozni.