A 2022. évi KATA-változás hatása a mikro-, kis- és középvállalkozásokra

Szakdolgozatomban az aktualitására való tekintettel a 2022. évben bekövetkezett KATA- változást és a KKV-szektorra gyakorolt hatását kívántam bemutatni. A mikro,- kis- és középvállalkozások voltak dolgozatom vizsgálati területe, jellemzőik és működési mechanizmusuk bemutatás...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Fundák Violetta Alexandra
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 04054nta a2200229 i 4500
001 dolg26029
005 20230203112453.0
008 230203suuuu hu om 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Fundák Violetta Alexandra 
245 1 2 |a A 2022. évi KATA-változás hatása a mikro-, kis- és középvállalkozásokra  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Violetta Alexandra Fundák 
520 3 |a Szakdolgozatomban az aktualitására való tekintettel a 2022. évben bekövetkezett KATA- változást és a KKV-szektorra gyakorolt hatását kívántam bemutatni. A mikro,- kis- és középvállalkozások voltak dolgozatom vizsgálati területe, jellemzőik és működési mechanizmusuk bemutatása, valamint a gazdasági folyamataik összehasonlító vizsgálata fontos szegmens volt, mivel a Magyarországon működő vállalkozások szignifikáns részét, azaz a 99 %-át teszik ki. A magyar gazdaságpolitika is magas prioritású feladatként kezeli a KKV-szektor lehetőségeinek, versenyhelyzetének javítását, amelyek néhány eszközére is kitértem. A továbbiakban a vállalkozási forma megválasztásának jogi kereteit vizsgáltam, a lehetséges gazdálkodási formák jellemzőinek bemutatásával. A dolgozatom második felében a KKV-k adózási lehetőségeit kutattam, az adónemek jogszabályi hátterének feltárásával. A kisadózó vállalkozások tételes adójának részletes jogszabályi változásai mellett, elsősorban adóalanyokat értintő adóterhelés szempontjából összehasonlítást végeztem a vizsgált adónemek között. A primer kutatásom során a vállalkozási formát és a vállalkozási kategóriákat együttvéve elemeztem. A válaszadók 68,3 %-a már nem a KATA adózás szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét, mivel többségüknek (58,6 %) kifizetőtől (is) érkezik bevétele. Az adó megreformálása előtt nem terveztek adózási forma váltást, ezért a jogszabályváltozás negatív hatással volt a vállalkozásukra, de nem kilátástalanok a jövőjükkel kapcsolatban. A KATA- adóalanyiság megszűnésével a vállalkozások megemelkedett adóterhekkel és adminisztrációval találták szembe magukat. A változást követően legtöbb vállalkozás (48,8 %) az átalányadózást választotta, ezt követte a társasági adó (7,3 %). A vállalkozások prominens része vagy a könyvelőjétől (68,3 %) és/vagy az internetről, médiából (58,5 %) tájékozódott az egyéb adózási lehetőségekről. A dolgozatom utolsó részében kifejtettem az új KATA adózás hatálya alól kikerült vállalkozások opcionális lehetőségeit, valamint a változásokkal kapcsolatos teendőket. Összeségében én úgy gondolom ennek a gazdasági formának a népszerűsége az egyszerűségében, illetve az alacsony költségekben rejlik. Az adózási formaváltás mindig nagy körültekintést igényel, ezért érdemes kikérni szakértő véleményét. Összefoglalva a kutatásom eredményeit, beigazolódott, hogy a KATA-változás negatívan érintette a KKV-szektort, azon belül is a mikrovállalkozásokra gyakorolta a legkedvezőtlenebb hatást. Kiemelt szempont kell, hogy maradjon és legyen a nemzetgazdasági szinten a KKV-k fejlődésének, erősödésének elősegítése és biztosítása. 
695 |a adófizetés 
695 |a adóoptimalizálás 
695 |a adózás 
695 |a kis- és középvállalkozás (kkv) 
695 |a kisadózó vállalkozások tételes adója 
695 |a mikrovállalkozás 
695 |a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 
700 1 |a Csanádi Ágnes  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/26029/1/fund%C3%A1k_violetta_alexandra_2023jan.pdf  |z Dokumentum-elérés