| Summary: | Az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül a befektetési piac, melynek következtében egyáltalán nincs egyszerű helyzetben az, aki napjainkban befektetések útján szeretné megtakarításait valamilyen formában elhelyezni. Általában a befektetések során beigazolódik a tanulmány 3. számú mellékletben csatolt életciklus-befektetési ábra által felsorakoztatott korperiódusokhoz rendel befektetési forma, amely az egyes korciklusokhoz rendel befektetési módozatot. A legmegfelelőbb megoldás megtalálásáig azonban hosszú és rögös út vezet, melynek során olyan kérdések merülnek fel a befektetőben, hogy a szabad pénzeszközeit milyen formában, milyen hozam- és kockázati szint mellett, milyen időtávra, milyen költségekkel és milyen lehetőségek mellett fektessen be. Ezen tényezők feltárása és ezek alapján a befektető számára a legmegfelelőbb befektetési forma kiválasztása sokszor a befektetési tanácsadók számára is fejfájást okoz, ugyanis a mindig többet kevesebbért, kockázatmentesen és a lehető leggyorsabban elvnek sosem fog egyetlen befektetés sem maradéktalanul megfelelni. Ennek következtében a befektetőknek az idő előrehaladtával egyre több kompromisszumot kellett kötniük, vagyis a megfogalmazott elv több összetevőjéről is le kellett lemondaniuk. Ezen mechanizmusok révén kerültek a középpontba az állami költségvetés alapjául és az állam finanszírozását szolgáló állampapírok, melyek az utóbbi években felettébb nagy népszerűségnek örvendtek. Szinte kockázat- és költségmentesen kínálnak a betéti kamatot meghaladó hozamot szinte minden befektetési időtáv tükrében, aminek következtében jelentős mennyiségű vagyontömeget sikerült bevonzani a különböző, alacsonyabb hozamszintű befektetési formákból. De hogyan is működik mindez, valamint a felsoroltakon felül milyen tényezők mozgatják a befektetők döntéseit, s ezáltal megtakarításaikat? Ezen kérdések megválaszolására, valamint egy napjaink állampapír-piacát bemutató kép megalkotása céljából megvalósított kutatás keretein belül kívánok összefoglaló képet alkotni az értékesítési csatornán belül a kereskedelmi bankok befektetési tanácsadóinak véleményéről és tapasztalatairól, illetve a vásárlók, vagyis a lakosság befektetési preferenciarendszeréről. Továbbá a megfigyelések és tapasztalatok alapján meg kívánom vizsgálni az állampapír, mint a befektetési forma szlogenjét (KIÉRDEMELT BIZALOM), vagyis, hogy valóban kiérdemelt bizalomról beszélhetünk, vagy csak a befektetési döntés pszichológiai befolyásolásának egy kísérletét láthatjuk.
|
|---|