| 520 |
3 |
|
|a Tanulmányaim során mindig is törekedtem arra, hogy választott szakmám minél több dimenziójába betekintést nyerhessek. Három Tudományos Diákköri Kutatásom során mindig nagy gonddal választottam ki témámat, hogy valami újat tanulhassak belőle, amit tantermi keretek között nem tudtam volna ilyen mértékben megismerni, ezért választásom ezúttal a részvénypiac témakörére esett. A tőzsde világa emberek millióit mozgatja meg nap mint nap, a befektetők folyamatosan monitorozzák a részvénypiacon jegyzett árakat, a pénzügyi médiumok pedig piaci jelentésekkel árasztják el a kereskedőket. Szüntelenül áramlik az információ a piac szereplői között, akik ezek alapján racionális olykor pedig irracionális döntéseket hoznak befektetéseikről. Ezeknek a döntéshozataloknak a magyarázatául szolgál a viselkedési közgazdaságtan. Ez a közgazdaságtani ág a piaci szereplők viselkedését meghatározó komponensek vizsgálatával foglalkozik. A viselkedési közgazdaságtan szinte egybefonódott Richard H. Thaler közgazdász nevével, aki könyvében foglalta össze a tradicionális közgazdaságtan azon nehézségeit, amikre a viselkedési közgazdaságtan ad választ. A viselkedési pénzügyeket a közgazdászok széles köre utasította el az elején, mára már viszont elengedhetetlen részét képezi a tudományágnak, hiszen a fogyasztók irracionális döntéseinek rendszerre gyakorolt következményeit mutatja be. A tőzsdei szereplőknek érdemes a viselkedési pénzügyekkel kapcsolatos ismereteiket gyarapítani, hiszen a részvénypiac résztvevői is emberek, akik gyakran irracionális döntéseket hoznak. Ebből következik, hogy egy tudatos befektető számításba veszi ezeket a viselkedési anomáliákat kereskedései során. A kognitív és és pszichikai torzításoknak számos típusa van, amivel érdemes foglalkozni, kutatásomhoz én a nyáj-, másnéven a csordaszellem hatás feltérképezését választottam. Úgy gondolom, hogy kutatásom hiánypótló, hiszen ehhez a témához kapcsolódóan nincs nagy számú kutatás a magyar részvénypiacon.
|