| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatom központi témája az elmúlt körülbelül 5 év gazdasági hatásai és ezeknek a lakossági megtakarításokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A dolgozatom első felében arról írtam, hogy napjainkban Magyarországon a gazdasági helyzetet érintő többféle változás miatt fontos a megtakarítások jelentősével foglalkozni. Az elméleti háttérben kitértem a megtakarítások fogalmára, jellemzésére, a megtakarítás jelentőségére, hiszen, ha lehetőségünk van rá, érdemes megtakarítást képezni. A megtakarítás révén kiszámíthatóbbá lehet tenni saját magunk és családunk jövőjét, felkészülhetünk egy váratlan esemény bekövetkezésére, valamint nyugdíjas évekre tartalékolhatunk. A továbbiakban a megtakarítások fajtáit részleteztem bővebben, melyek a bankbetétek, az értékpapírok, a biztosítások, illetve a reálmegtakarítások főbb csoportjai voltak. Ennek kapcsán egy összehasonlító táblázatban foglaltam össze ezen formák célját, kockázatát, illetve előnyét és hátrányát is. Kutatásom célja az volt, hogy átfogó képet kapjak a magyar és az európai gazdaság helyzetéről, és hogy megértsük, milyen hatások érik a lakossági megtakarításokat az elmúlt időszakban. Számos gazdasági tényező befolyásolja a megtakarításokat, például az infláció, a pandémia és a háború. A kutatásom célja az volt, hogy választ kapjak arra, hogy milyen hatással vannak ezek a tényezők a lakossági megtakarításokra, és hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben milyen mértékben tudja a lakosság megtakarításait megőrizni, illetve az milyen irányban változott. Elemzésemmel 7 kutatási kérdésre kerestem a választ: 1. Mennyire ismeri a lakosság az egyes megtakarítási/befektetési konstrukciókat? 2. Milyen módon tájékozódik a lakosság a megtakarítási/befektetési lehetőségekről? 3. Mennyire jellemző a megtakarítási hajlandóság a lakosság körében? 4. Mi a legtipikusabb megtakarítási/befektetési cél és módozat a lakosság körében? 5. Hogyan változott a lakossági megtakarítások trendje az utóbbi 5 évben? 6. Milyen összefüggések mutathatók ki egyes demográfiai adatok és egyes, a megtakarításokra vonatkozó jellemző ismérvek között? 7. Milyen várakozások azonosíthatók a megtakarítási piac alakulásával összefüggésben? A kutatás során további 3 hipotézist kívántam igazolni. H1: A mintában a legtöbben a hagyományos megtakarítási formákat (készpénz, betételhelyezés) részesítik előnyben.H2: A különféle kor- és jövedelmi csoportba tartozók eltérő preferenciákat mutathatnak a megtakarítási formák választásában. H3: Az elmúlt 5 év történései (Covid, infláció, háború) eltérő hatást gyakoroltak a megtakarítási szokásokra és a megtakarítás nagyságrendjére.Kutatásom típusa kvantitatív, mivel nagyszámú, széles körben lefolytatott mennyiségi adatgyűjtést tartalmazott. Az adatgyűjtési folyamat elsődlegesen a primer kutatáson alapult, vagyis közvetlenül a célközönségtől gyűjtöttem az adatokat. A kutatás célcsoportja a megtakarítással rendelkező lakosság. Az adatokat online kérdőívvel gyűjtöttem. Az adatfeldolgozás során statisztikai módszereket használtam, egyszerűbb statisztikai elemzéseket (pl. arányok, átlagok, szórás stb.), valamint összetettebb statisztikai módszereket, mint például az összefüggésvizsgálat. A statisztikai elemzések segítségével feltártam az adatok közötti kapcsolatokat. Az elemzés során összegyűjtött adatokat és eredményeket összehasonlítottam a gazdasági helyzettel és az inflációval kapcsolatos adatokkal, szekunder (KSH) információkkal. Az ilyen kutatások segíthetnek a kormányoknak és a pénzügyi intézményeknek abban, hogy jobban megértsék a lakosság pénzügyi viselkedését, és ennek alapján hatékonyabb gazdaságpolitikákat és pénzügyi termékeket fejlesszenek ki. Legvégül javaslatot tettem a megtakarítási hajlandóság kedvező irányú változtatására.
|