Szakmát a kézbe! - OKJ-tól az SZJ-ig
Napjaink munkaerőpiaci felépítése eltolódott abba az irányba, hogy egyre kevesebb a jól képzett fizikai munkaerő, amely magával hozta a hiányszakmák nagyszámú megjelenését. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 10 évvel ezelőtti szlogenjére alapozva, miszerint „egy jó szakma felér egy diplomával”, ill...
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Manuscript |
| Language: | Hungarian |
| Online Access: | Dokumentum-elérés Dokumentum-elérés |
| Summary: | Napjaink munkaerőpiaci felépítése eltolódott abba az irányba, hogy egyre kevesebb a jól képzett fizikai munkaerő, amely magával hozta a hiányszakmák nagyszámú megjelenését. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 10 évvel ezelőtti szlogenjére alapozva, miszerint „egy jó szakma felér egy diplomával”, illetve a 2020-tól érvényes új szakképzési rendszer, és az általa hozott változások - átállás az elméletközpontú oktatásról a gyakorlatorientáltra, OKJ felváltása a Szakmajegyzékkel - egy olyan témakör, amelyet még kevesen dolgoztak fel, így indokot adva számomra, hogy ezt válasszam témának. Célom, hogy bemutassam a szakképzés jelenlegi állapotát Magyarországon, hogy mennyien válasszák a technikumokat a gimnáziumok helyett, illetve, egy középfokú oktatási intézmény miként élte át a változásokat. További célom, hogy igazoljam a fent is olvasható szlogent, amelyet záródolgozatom tételmondatává választottam, hiszen ha csak megnézzük Zala vármegye álláshirdetéseit, túlsúlyban vannak azok, ahol leginkább szakembereket keresnek. Kutatási módszereim között két primer kutatást végeztem. Első lépésben a széles közönséget szondáztam meg egy Google Forms kérdőívvel. Ezt az úgynevezett „hólabda-módszerrel” valósítottam meg: először az ismerősi kört kértem fel a kitöltésre, majd utána következtek az ők ismerőseik szintén kérésre. Ebben a kutatási formában arra voltam kíváncsi, hogy milyen súlyban van azok száma, akik szerint inkább több szakmunkásra lenne szükség a munkaerőpiacon, illetve kikértem véleményüket a fenti tételmondattal kapcsolatban, hogy szerintük mennyire állja meg a helyét napjainkban. Kértem, hogy fejtsék ki véleményüket, illetve tegyenek módosító javaslatokat a szakképzés terén. Második primerkutatásom volt egy kontakt interjú a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Széchenyi István Technikumának igazgatójával, Némethyné Lövey Zsuzsanna asszonnyal. Megkérdeztem, hogy iskolájában mely képzési területeken a legjelentősebb a diákok létszáma, illetve tervezik-e a porfólió bővítését. Érdeklődésemnek adtam hangot, hogy milyen tapasztalatok vannak a duális képzésről, milyennek mondható a partnerek hozzáállása e kérdéshez. Végezetül saját véleményét kértem a tételmondatról, hogy az ő meglátásából tényleg igaz-e. Az eredmények helyi szinten tökéletesen lekövetik az országos tendenciát. Magyarországon egyre jobban csökken azok száma, akik szakmát szeretnének tanulni, ezáltal pedig növekszik a gimnáziumokba járó diákok száma. Zala vármegyében ez a tendencia úgy alakul, hogy a technikumok habár megelőzték a gimnáziumokat létszám tekintetében, azonban a szakközépiskolákba (szakmunkás képzők) járók száma fokozatosan csökken. A primer kutatások eredménye felülmúlta a várakozásokat. A kérdőívben a jelentős többség tette le vokság a tétel mondat igaza mellett, illetve szerintük ténylegesen arra szavaztak, hogy jól képzett fizikai munkaerőre van a legnagyobb szüksége társadalmunknak a szellemi munkaerő helyett. Hasznos vélemények és módosító javaslatok is érkeztek be, amelyből első kézből volt megtudható, hogy vannak hibák a jelenlegi szakképzési rendszerben, viszont az irány, amelyen halad nagyon is jó. Az igazgató asszonnyal készített kontakt interjú rámutatott, hogy az ő általa vezetett intézmény dinamikusan fejlődik és egyértelműen élvezi mindazon előnyöket, amelyeket az új szakképzési rendszer hozott magával. A tanulók létszáma tanévről tanévre folyamatosan növekszik. A duális képzési rendszerben ugyanakkor vannak hibák, leginkább a vállalati oldalról, viszont annak kijavítása állami eszközökkel megoldható lenne. Ő is egyértelműen igazat adott a fenti tételmondatnak. Elmondása szerint a jó szakembereket megbecsülik és csak a szorgalom szab határt az anyagi kompenzációknak. A kutatások és a statisztikai adatok egyértelműen leképezik, hogy a hírekben is többször kijelentett szakmunkaerő-hiány ténylegesen is komoly méreteket ölt, hogy immáron ténylegesen is nagyobb a szükség a fizikai szakmunkásokra. Mindez igazolja a tételmondatot, miszerint „egy jó szakma felér egy diplomával”. |
|---|